Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Triton... ----

Magyar Magyar Német Német
Triton... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Triton

ókori tengeri istenség, mely Keletről (Dagon és Derketo halistenek hazájából) származott által Görögországba. A költőknél (Hesiodos, Apollodoros) Poseidonnak és Amphitritének fia, kinek Heraklesszel való küzdelme a vázafestők egyik legkedvesebb motivuma. Ezeken a képeken T. még csak mellig ember, de lassanként olyan módon alakul által, mint a kentaurok, egyúttal megsokasodik. Emberi törzshöz a lábak helyett végtagokul halfarkak illesztődnek, melyeknek kigyózó természete némikép a gigászokra is emlékeztet. Női T.-ok csak később merülnek fel, ámbár soha sem tünnek el teljesen, sőt egy ametiszt-gemmán egész család fordul elő. Legtöbbnyire mégis mellékalak a T., melynek képviselői Poseidon kiséretében zengő csigakürtbe fújnak, lantot vernek és evezőt emelnek; néha pajzán kedvökben nimfákra és nereidákra vetik szemöket. A művészet még egy alfaját is alkotta a T.-nak, a tengeri kentaur (ichtiokentaurosz) személyében. Ezeknél a T. teste lólábakon pihen, melyek viszont hátul halfarkban végződnek. Klasszikus példája ennek a vatikáni T., aki nimfát rabol, nemkülönben a polgári tripósz lábainak végcsoportozatai. De még ezt a kalandos keverékalakot is tovább fejlesztették és Poseidon kiséretéül mindennemü halfarku állatokat alkottak, melyek különösen mozaikokon jelennek meg. Igy lettek tengeri lovak, bikák, szarvasok, tigrisek, kosok, farkasok, sőt sárkányok, melyek kivált a díszítményrajzban és festésben jutottak érvényre.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is