Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Trochu... ----

Magyar Magyar Német Német
Trochu... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Trochu

(ejtsd: trosű) Lajos Gyula, francia tábornok, szül. Palais-Belle-Isleben (Morbihan) 1815 máj. 12., megh. Toulouseban 1896 okt. 8. 1840 mint hadnagy a törzskari intézetbe lépett; 1851. mint alezredes a hadügyminisztériumba került. A krimi háboruban (1854) Saint-Arnaud, majd Canrobert tábornagyok segédtisztjeként működött s ugyanazon év végén dandártábornoknak lépett elő; kiváltképen kitüntette magát a Malakov ellen intézett roham alkalmával. 1859. mint hadosztálytábornok harcolt Solferino mellett; a béke megkötése után ismét a minisztériumba lépett és Niel tábornagy utódjává szemeltetett ki. Azonban L"armée française en 1867 c. művével, melyben leplezetlenül feltárta a francia hadsereg hiányait és fogyatkozásait s egyedüli orvoslásaként a porosz védőrendszer behozatalát ajánlotta, roppant föltünést keltett s nagy mértékben magára vonta az udvari körök rosszalását. Az 1870-iki háboru kezdetén Toulouseban parancsnokolt, majd azon hadsereg parancsnokává neveztetett ki, melynek rendeltetése volt Németországban partra szállani. Miután ez a terv dugába dőlt, a császár a fővárosban népszerü T.-t Páris katonai parancsnokává nevezte ki, a császárság bukását azonban ezzel fel nem tartóztathatta. Szept. 4. elvállalta T. az ideiglenes kormányban az elnökséget, a mellett azonban megmaradt állásában. Párisnak a németek által történt ostromlása közben T. nagy erélyt és leleményességet fejtett ki, mellyel még az ellenség elismerését is kivívta 1871 jan. 22. lemondott kormányzói állásáról, de azért a kormány elnöke maradt egész a nemzetgyülés összeüléséig. 1872. a magánéletbe vonult vissza. Iratai közül megemlítendők a következők: L"Empire et la défense de Paris devant le jury de la Seine (Páris 1872); Pour la vérité et pour la justice (1873); La politique et le siege de Paris (1874) és L"armée française en 1870, par un officier de retraite (Páris 1879). Emlékiratai csak 1896. jelentek meg. V. ö. Gannier cikkét a Revue des questions historiques-ban (1897 jul.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is