Tromsö

1. kerület Norvégia É-i részében Finmarken, orosz Lappföld, Svédország, Nordland és a Jeges-tenger közt, 26,247 km² ter. (amiből 5566 km² esik a szigetekre: Hindö, Grytö, Andorgö, Ringväsö, Vannö stb.), (1891) 65,009 lak. A fjordoktól szaggatott partu kerületet mindenfelé hegyek takarják, amelyk közt a Jaeggevarra (1910 m.) a legmagasabb és amelyeken sok a kisebb glecser. Leghosszabb folyó a Maalselv; legnagyobb tava az Altevand (200 km²). Földjének csak csekély részét (1220 ha.) mívelik. A fő termék a rozs (20,858 hl.) és a burgonya (139,129 hl.). A házi állatok: 4566 ló, 30,084 szarvasmarha, 62,078 juh, 11,954 kecske, 1726 sertés és 5824 rénszarvas. Legfontosabb keresetforrás a halászat.

2. T., az ugyanily nevü norvég kerület fővárosa, a T.-fjordban fekvő T. szigetén (24 km²), 6080 lak., biztos és tágas kikötővel, amelyben 1890-ben 194 hajó fordult meg (mintegy 76,000 t.) s amelyből főként halolajat, besózott és füstölt halakat, állati bőröket és dunnalúd-tollakat (összesen 1,9 millió frank értében) exportálnak és ahová szenet és lisztet (1,3 millió frankért) importáltak. A halászok a Spitzbergákig és Novaja-Zemlyáig járnak föl. Szesz- és hajógyártás a főbb iparágak. A faházakból, de rendesen épített, 1794. alapított városnak gimnáziuma, tanítóképzője és érdekes etnográfiai muzeuma van.

Forrás: Pallas Nagylexikon