1. kerület Norvégia É-i részében Finmarken, orosz Lappföld,
Svédország, Nordland és a Jeges-tenger közt, 26,247 km2 ter. (amiből
5566 km2 esik a szigetekre: Hindö, Grytö, Andorgö, Ringväsö, Vannö
stb.), (1891) 65,009 lak. A fjordoktól szaggatott partu kerületet mindenfelé
hegyek takarják, amelyk közt a Jaeggevarra (1910 m.) a legmagasabb és amelyeken
sok a kisebb glecser. Leghosszabb folyó a Maalselv; legnagyobb tava az Altevand
(200 km2). Földjének csak csekély részét (1220 ha.) mívelik. A fő
termék a rozs (20,858 hl.) és a burgonya (139,129 hl.). A házi állatok: 4566
ló, 30,084 szarvasmarha, 62,078 juh, 11,954 kecske, 1726 sertés és 5824
rénszarvas. Legfontosabb keresetforrás a halászat.
2. T., az ugyanily nevü
norvég kerület fővárosa, a T.-fjordban fekvő T. szigetén (24 km2),
6080 lak., biztos és tágas kikötővel, amelyben 1890-ben 194 hajó fordult meg
(mintegy 76,000 t.) s amelyből főként halolajat, besózott és füstölt halakat,
állati bőröket és dunnalúd-tollakat (összesen 1,9 millió frank értében)
exportálnak és ahová szenet és lisztet (1,3 millió frankért) importáltak. A
halászok a Spitzbergákig és Novaja-Zemlyáig járnak föl. Szesz- és hajógyártás a
főbb iparágak. A faházakból, de rendesen épített, 1794. alapított városnak
gimnáziuma, tanítóképzője és érdekes etnográfiai muzeuma van.
Forrás: Pallas Nagylexikon