Troyes

(ejtsd: troá), az ugyanily nevü járás, Aube département, azelőtt Champagne fővárosa, püspöki székhely, a csatornázott és több ágra oszlott Szajna és vasutak mellett, (1896) 52,998 lak., jelentékeny kötöttáru- (kesztyü-, trikó- stb.) készítéssel), hires hentesiparral, továbbá pamut- és gyapjufonással, papirosmalmokkal, sör-, bőrgyártással, faiskolákkal, élénk kereskedéssel, 1651. alapított értékes könyvtárral (110,000 kötet, köztük 525 inkunabulum és 2828 kézirat), muzeummal, amelyben értékes régiségek (1813. Champagneban talált római bronz Apollo), faragványok (Simarttól, Girardontól, Duboistól stb.), képek és természetrajzi tárgyak (különösen madarak és rovarok) vannak elhelyezve; többféle tudományos és társadalmi egyesülettel, közép- és népiskolákkal. A kanyargós utcákból álló óvárost, amelyben még sok a renaissancekorból való faház, nagyobbára boulevardok fogják körül. A Ny-i, a Victor-Hugo-boulevardon van a szt. Miklósról elnevezett gót templom (XVI. sz.), faragványokkal ellátott szent sírral, üvegfestményekkel és egy kálvária-kápolnával, amelyet Cordouanier és Gentil freskói díszítenek; K-re a templomtól van a renaissancekorból való Hôtel de Vauluisant. A fő közlekedő vonalnak a Rue Notre-Damenak elején áll a St. Pantaleon gót templom (XVI. és XVII. sz.-ból) szobrokkal, Gentiltól eredő kálváriával, festményekkel, fafaragványokkal stb. Tovább K. felé van a Szt.-János-templom (a XIV. és XVI. sz.-ból) üvegfestményekkel, Mignardtól való két szép festménnyel és márványreliefekkel díszített oltárképpel (1530-ból). A városháza nagy termében van Girardon mesterműve, egy márványmedaillon, amely XIV. Lajost ábrázolja. Tovább K. felé fekszik a kis St.-Urbain-templom a XIII. sz. csúcsíves ízlésében; IV. Orbán pápa alapította 1263., de nem fejezték be. Még tovább van a nagy gabonacsarnok és a prefektura a felsőszajnai csatorna mellett, amelynek K-i partján fekszik a Szajna néhány ágától átszelt Cité; ebben található először a kórház a XVIII. sz.-ból szép vasráccsal, odébb pedig a szt. Péterről elnevezett székesegyház, amelynek belsejében öt hajó, a XIII. sz.-ból való pompás üvegfestmények és mellékkápolnáiban színes alakcsoportok vannak. Közelében áll a könyvtár és muzeum, amely célra az egykori St.-Loup-apátságot használták föl. Még tovább K. elé áll a St. Vizier nevü gót templom. A Quai Dampierre-en a St.-Remi-templom csúcsa látható; e templom a XIV. és XVI. sz.-ból való bronzból készült Krisztussal Girardontól; tovább Ny-ra a Rue Thiersen áll a La Madeleine, a XII. század elején épült és a XVI. sz.-ban kibővített templom pompás kórussal Jean Gualdótól. A Rue Thiersrel egyközüen, tőle É-ra a szép Gambeta-boulevard vezet a Quai Dampierre-en álló cirkusztól Ny. felé a liceum és a szinház mellett a pályaudvarig, amely előtt az 1870-71. elesett harcosok emlékét az Enfants de l"Aube hirdeti, toronyalaku emlék márványcsoportozattal és bronzreliefekkel (Bridentől). A DK-i részt kivéve, a várost minden oldalról külvárosok fogják körül. T., Augustubona, Trecae, az ókorban a kelta trecassi törzsnek volt a fővárosa, 1019. a champagnei grófok birtokába jutott, akik fővárosukká tették és fölvirágoztatták. 1339. a francia koronára szállott. T.-ban kötötte meg 1420. VI. Károly azon szerződést, amely szerint V. Henrik angol király Franciaország jövendő királyának elismertetik s a dauphin (a későbbi VII. Károly) a trónöröklés jogától elesik. V. Károly 1534 máj. 21. a város kétharmadát fölégette. 1814. T. Schwarzenberg hadi műveleteinek egyik fő támasztéka volt. V. ö. Boutiot, Histoire de la ville de T. (5 köt., 1870-80).

Forrás: Pallas Nagylexikon