Tuba

(cső), a rómaiak hadi trombitája, melyet különféle jelek adására, gyülekezésre való felhívásra, továbbá áldozásoknál és színjátékoknál, sőt temetéseknél is használtak. A mai tuba a legmélyebb hangzású réz fúvóhangszer, természetes hangsora C, G, c, é, g. b, c, d, é, f, g, stb., az e hangok közt létező kromatikus hangok szellentyűk segítségével hozatnak ki. Általános zöngealapja F, de vannak E, Es és D alapon álló tubák is. Notációja basszus-kulcsban történik, s a hangjegyeket természetes állásukban érzékíti meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon