Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tücsökfélék... ----

Magyar Magyar Német Német
Tücsökfélék... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tücsökfélék

(Gryllidae), az igazi egyenesszárnyu rovarokhoz tartozó szökdelők egyik családja. Testük általában megnyult. Fejük vagy gömbölyü vagy félgömbös, illetőleg tojásdad v. lapított szivformáju. Szájrészeik rágásra alkotvák. Csápjaik rendesen a szemek között vannak elhelyezve, fonalasak s több ízüek. Potrohuk tiz gyűrüből áll. Szárnyfedőjük rövid, vizszintesen fekvő, mig hátulsó szárnyaik sokkal nagyobbak. Mellső két pár lábuk rövidebb, mint a hátulsó. Földi lyukakban laknak, növényi és állati anyagokkal táplálkoznak, s többnyire kártékonyak. Nagyobbára száraz, ritkán nedves talajon vagy növények lombjain élő állatok, melyek tapasztva vagy kaparva vájt üregeket és alagutakat készítenek. Mellső szárnyuk kiváló hangszer, amelyek segítségével a tücsök csicsereg, pricskol, csüröl, cirpel, trécsel vagy hegedül. E célból a him szárnyain az erek kiállanak és lehetnek egyenlő vagy különböző szerkezetüek. A kiálló ereket reszelő, ívecske stb. névvel jelölik s azoknak egymáshoz dörzsöléséből származik a tücsökhang. Nevezetes, hogy az egyenlő szerkezetü szárnyak egyenlő, különböző erezetü szárnyakkal különböző hangokat, melyek egymással disszonáns hangelegyet alkotnak, hozhatnak létre. Magyarországban a következő 11 faj él: a hangyás tücsök (Myrmecophila acervorum Panz.), a mezei tücsök (Gryllus campestris L.), fekete tücsök (Gr. melas Charp.), homlokjegyes tücsök (Gr. frontalis Fieb.), bordeauxi tücsök (Gr. burdigalensis Latb.), házi tücsök (Gr. domesticus), a mocsári tücsök (Memobius Heydenii Fisch.), pirregő tücsök (Oecanthus pellucens Scop), erdei tücsök (Nem. sylvestris Farb.), a kis tücsök (Trydactylus variegatus Lat.) és a lótücsök (Gryllotalpa vulgaris L.). E fajok mind, valamint életmódjuk, tenyészésük igen érdekesen vannak leirva Pungur, A magyarországi tücsökfélék természetrajza c. alapvető munkájában (Budapest 1891, kiadta a m. kir. természettud. társulat).

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is