Tündérrózsa

(Nymphaea tourn., Castalia Salisb., tökincs az Alföldön, tündérike, nimfavirág), a róla nevezett család vizi rózsája, mintegy 25 faja (hazánkban 3) majd az egész föld vizeiben nő. Tőkéje húsos, levélnyele a víz magassága szerint ereszkedik, lemeze kerekded, a viz szinén elterül, az alja szivformán van kimetszve, ugy hogy a levél inkább veseformáju lesz. Virágszála szintén a vizmélység szerint nyulik, virága nagy, a viz szinére emelkedik. Szirma és himje sok, emez csaknem észrevétlenül alakul ki a szirmokból, termése húsos, fel nem nyiló (vizi tök). A N. alba L. Európa és hazánk vizeiben él. levele kerek, épszélü, virága fehér, himje sárga. Állóvizeinknek valóságos dísze. Tőkéjében keményítőt és cserzőt termel, ehető, de cserzenek is v. a disznót etetik vele. Régebben a virágjával meg a magvával együtt orvosilag és szerelemgerjesztésre használták. A nagyváradi n. thermalis DC. csak az egyiptomi lótuszvirág kopasz alakja. A N. coerulea Savign. (kék T.) egyiptomi, kedvelték, de kevésbbé tisztelték mint a lótuszvirágot, emlékművön is látni. Az egyiptomi nép mint lótuszvirággal díszített vele. Több más külföldi faját kerti viztartóban ápolják. A Nympaea, valamint a rokon Nelumbium majdnem minden nép mitologiájába belejátszik s ez Ázsiának hegysíkjáról származott szét. Igy jutott a Nelumbium Egyiptomba is. Az északibb fajoknak szintén ez a szerep jutott Németországban és Skandináviában.

Forrás: Pallas Nagylexikon