Tündérrózsa
(Nymphaea tourn., Castalia Salisb., tökincs az
Alföldön, tündérike, nimfavirág), a róla nevezett család vizi rózsája, mintegy
25 faja (hazánkban 3) majd az egész föld vizeiben nő. Tőkéje húsos, levélnyele
a víz magassága szerint ereszkedik, lemeze kerekded, a viz szinén elterül, az
alja szivformán van kimetszve, ugy hogy a levél inkább veseformáju lesz.
Virágszála szintén a vizmélység szerint nyulik, virága nagy, a viz szinére
emelkedik. Szirma és himje sok, emez csaknem észrevétlenül alakul ki a
szirmokból, termése húsos, fel nem nyiló (vizi tök). A N. alba L. Európa és
hazánk vizeiben él. levele kerek, épszélü, virága fehér, himje sárga.
Állóvizeinknek valóságos dísze. Tőkéjében keményítőt és cserzőt termel, ehető,
de cserzenek is v. a disznót etetik vele. Régebben a virágjával meg a magvával
együtt orvosilag és szerelemgerjesztésre használták. A nagyváradi n. thermalis
DC. csak az egyiptomi lótuszvirág kopasz alakja. A N. coerulea Savign.
(kék T.) egyiptomi, kedvelték, de kevésbbé tisztelték mint a lótuszvirágot,
emlékművön is látni. Az egyiptomi nép mint lótuszvirággal díszített vele. Több
más külföldi faját kerti viztartóban ápolják. A Nympaea, valamint a rokon
Nelumbium majdnem minden nép mitologiájába belejátszik s ez Ázsiának
hegysíkjáról származott szét. Igy jutott a Nelumbium Egyiptomba is. Az északibb
fajoknak szintén ez a szerep jutott Németországban és Skandináviában.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|