Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Turgaj... ----

Magyar Magyar Német Német
Turgaj... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Turgaj

1. orosz Közép-Ázsia ÉK-i részének egyik vidéke Orenburg, Akmolinszk, Szir-darja, az Aral-tó és Uralszk közt, 456,397 km2 területtel, 367,540, egy km2-re 0,8 lak. Felszine túlnyomóan alföld, amelyet puszták (steppék) alkotnak; csakis Ny-i részébe nyulnak be az Ural-hegység ágai, amelyk Mugodsar hegység néven részben Uralszk felől határul szolgálnak. Az Ural folyó 260 km.-nyi hosszuságban az Orenburg felőli határon folyik; beléje torkollik az Or és Ilek, É-on a Tobol az Irtis mellékvize. A többi folyók mind (Dsilancsik, T., Irgisz stb.) a belső lefolyás nélküli tavakba ömlenek. Ez utóbbiak részint édes, részint sós vizüek és összesen 16,540 km2-nyi területet borítanak; köztük a nagyobbak: a Csalkar (2002 km2), Szari-kopa (699 km2), Csubar (344 km2). Az éghajlat erősen kontinentális, nagy szélsőségekkel. Az évi középhőmérséklet 3-9°; a nyári 18,7-22,7°, a téli -3,6 - 15,7°. A lakosok közül 24,000 állandóan egy helyen lakik és nagyobbára kis-orosz, a többi 343,540 nomadizáló kirgiz. A földet csakis É-on és Ény-on művelik. A fő foglalkozás az állattenyésztés. 1892. volt 210,500 teve, 989,827 ló, 631,200 szarvasmarha és 2,3 millió juh. Ásványországi kincsei vannak, de mindeddig nem bányásszák; csakis nehány tóból főznek sót (évenként 11/2 millió pudot). A kereskedelmi forgalom évenként több mint másfél millió rubelre rúg. Az 1868. alapított vidék járásai: Iletszk (székhelye Ak-tyube), Irgisz, Nikolajevszk (székhelye Kusztanaj) és T. A kormányzó Orenburgban lakik.

2. T., az ugyanily nevü járás székhelye, a T. és a Taskendből Orszk és Troitszkba vezető országút mellett, 478 lak. 1845. mint a kirgizek ellen védelmet nyujtó erősséget alapították.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is