Turgot
(ejtsd: türhó) Anna Róbert Jakab de l"Aulne báró, francia
államférfiu, szül. Párisban 1727 máj. 10., megh. u. o. 1781 márc. 8. Előbb
teologiát tanult, majd jog- és államtudományi tanulmányokat folytatott s 1752.
a parlament és pár évvel később a királyi kamara (chambre royale) tagja lett.
Ez utóbbi állásában Franciaország nemzetgazdasági viszonyait tanulmányozta s
Quesnay (l. o.) elveit elfogadva, egyik megteremtője lett a fiziokrata
iskolának. 1761-73. mint intendáns Limogesban sokat tett a földmíves néposztály
helyzetének javításán, e mellett jótékony intézeteket alapított, utakat és
csatornákat épített. XVI. Lajos mindjárt trónralépése után (1774 aug. 24.)
pénzügyminiszterré nevezte ki, mire T. a királyhoz intézett hires levelében
felsorolta mindazon reformokat, melyeket később a forradalom megvalósított, de
amelyek a kiváltságos rendek, a papság és nemesség érdekeit a legmélyebben sértették.
Éppen ezért T. állását csak rövid ideig tarthatta meg s reformtervinek
megvalósítását jóformán meg sem kezdhette, midőn a király a nemesség és papság
sürgetésének engedve, 1776 máj. őt állásától hirtelen felmentette. Munkáit
(Oeuvres) Dupont de Nemours (9 köt., Páris 1801-11), majd Daire (2 köt., u. o.
1844) adták ki. Észrevételek a javak képződéséről és eloszlásáról c. művét
Fenyvessy Adolf fordította magyarra (Quesnay és T. munkáiból). V. ö. Batbie, T.
philosophe, économiste et administrateur (Páris 1861); Tissot, T., sa vie, son
administration et ses ouvrages (u. o. 1862); Mastier, T., sa vie et sa doctrine
(u. o. 1862); Foncin, Essai sur le ministere de T. (u. o. 1877); Jobez, La
France sous Louis XVI, I. köt. T. (u. o. 1877); Neymarck, T. et ses doctrines
(2 köt., u. o. 1885); Feilbogen, Smith und T. (Bécs 1892).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|