Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Türingia... ----

Magyar Magyar Német Német
Türingia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Türingia

földrajz

(Thüringen), Közép-Németországnak egyrészt a Harz-hegység és a Türingiai-erdő, másrészt a Werra és Saale folyók közötti része; jobbára termékeny dombos vidékü. Politikai értelemben azonban ma már a Türingiai-erdő déli részén fekvő Szász-Koburg, Szász-Weimar és Szász-Meiningen, valamint a Saale keleti vidékén fekvő u. n. T.-i államok is T.-hoz tartoznak. A T.-iak (düringek) valószinüleg a hermandurok utódai; Kr. e. az V. sz.-ban említtetnek először. 530-ban ausztráziai Theodorik megsemmisítette hatalmukat s elfoglalta annak déli részét, mig az északi rész a szászok birtokába jutott. 640. fejedelmük Rudolf némi önállóságot vívott ki a frankokkal szemben, de a kereszténység elterjedésével a frank uralom ismét megújult. Nagy Károly 804. egy T.-i kerületet alakított a szorbok támadásai ellen való védőfalul. 904. Ottó szász herceg kiterjesztette hatalmát egész T.-ra, mely attól fogva a szász hatalom zömét alkotta s amelyet I. Ekkehard (985-1002) Meissennel egyesített. A weimari gróf rövid uralma után Szakállas Lajos alapította meg a T.-i őrgrófi dinasztiát. Lajos fiának uralma alatt T. heves küzdelmek szinhelye volt (1056-1123). Ezen időben épült a legtöbb vár, p. a Wartburg is. IV. Henrik császár alatt a T.-iak annak ellenségeivel szövetkeztek. Fia Lajos, mint őrgróf I. Lajos, szerezte meg Hessen nagy részét is birtokához, alatt kezdődik T. virágzása (1123-40). II. Vas Lajos (1140-72) Barbarossa I. Frigyes sógora részt vett a császár olaszországi hadjáratain. III. Szelid Lajos (1172-1190) gyermektelenül halt meg Ciprus szigetén, a keresztes hadjáratokból való visszatérésekor. Fivére Hermann (1190-1217) a vándorhegedősök (minnesänger) hires pártfogója (Wägner Tannhäuser címü operájának őrgrófja). Utóda IV. szent Lajos, II. Endre magyar király leányának (szent) Erzsébetnek férje, Otrantóban halt meg a keresztes hadjáratok alatt. Miután fia II. Hermann csak négy éves volt, Lajos fivére Henrik vette át az uralmat, aki szt. Erzsébetet elűzte és Hermann halálának (1242) őrgróf is lett. Vele kihalt a Szakállas Lajos által megalapított T.-i dinasztia (1247). Meisseni Henrik gróf vette át az uralmat, de IV. Lajos leányával Zsófiával véres harcokat kellett birtokáért folytatnia. 1263. ugy egyeztek ki, hogy Zsófia kapja Hessent, Henrik pedig T.-t. Fia, a kicsapongó Albert lett utóda, de három fiával háboruba keveredvén az 1228. elhalt meisseni Henrik öröksége miatt, 1294. eladta T.-t 12 000 ezüst márkáért Adolf nassaui királynak. Hosszas harcok után végre mégis Adolf fia Frigyes került 1307. T. trónjára. II. Komoly Frigyes alatt (1325-49) ismét komoly belviszályok zavarták az ország békéjét. Halála után fiai: Frigyes, Boldizsár és Vilmos közösen uralkodtak és alattuk sokkal nagyobbodott T. területe; 1379. felosztották egymást közt birodalmukat. T.-t Boldizsár kapta, amely halála után 1406. fiára, Jámbor Frigyesre szállott, aki gyermektelenül halt meg s igy T. birtokán Frigyes és Vilmos osztozkodtak. 1482. Vilmos is utódok nélkül halt meg és T. Frigyes fiaira, Ernő és Albertre maradt. Ezek igy osztották fel egymás közt birtokaikat 1485: Ernő választó fejedelem nyerte el T.-t és Osterland felét, mig a többi részek 1815-ig mindig a későbbi szász királysághoz tartoztak.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is