Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Turkesztán... ----

Magyar Magyar Német Német
Turkesztán... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Turkesztán

l. (Turkisztana, Dsagataj vagy tágabb értelemben mint a különféle tatár néptörzsek működésének szinhelye, ázsiai Tatárország), Közép-Ázsia vidéke, amelyet a Kizil.járt (az egykori Bolordag) K-i és Ny-i T.-ra oszt. Emez a szabad Tatárország, Ny-i Dsagataj vagy Turán, É-on a Kirgiz-pusztával és orosz Dsungáriával, K-en Khinával és Kasmirral, D-en Kafirisztan, Kabul és Persiával, Ny-on pedig a Kaspi-tengerrel határos. É-on és Ény-on a legnagyobbrészt sivatagokból vagy sovány steppékből álló alföld (turáni alföld), amelyen a Szir- és az Amu-darja folyik keresztül; kettejök közt a Zerafsa a homokban vész el. Kisebb része K-en és DK-en vad, jól öntözött és termékeny völgyekben bővelkedő alpi vidék, amelyet a Hindukusnak, a Pamir-fensíknak ágai takarnak és az Alai-hegység az északibb fekvésü Ferganára és a délibb fekvésü Szogdianára, vagyis Özbegisztánra oszt. A Surkhab és a felső Amu közt fekvő vidék az egykori Darvasz vagy Dervasz khánság. Az éghajlat kontinentális. Az ókorban e vidék Bactriana, Sogdiana néven az ó-persa birodalomhoz tartozott, később a partusok és új-persák birtokába jutott; a VI. sz.-ban hum és törökök, a VIII. sz.-ban arabok és a XII. sz.-ban Dsingisz kán foglalta el. Timur halála után (1405) apró részekre bomlott és barbár nomád és rabló népek garázdálkodásainak vált szinhelyévé, amelyet azután az oroszok hódítottak meg. Jelenleg csaknem egész T. orosz birtok, amelyet T. főkormányzóságra és Transzkaspia területre osztottak; Bokhara és Khiva orosz hűbérállamok; a Pamir-fensíkot szintén oroszok tartják megszállva s csakis T. azon része, amely az Amu és a Hindukus fő gerince közt fekszik, tartozik Afghanisztánhoz.

2. Keleti T., az a terület, melyet déli részén Tibettől a Kuen-lün (l. o.), nyugati T.-tól a Pamir felföld, északról Dsungráiától (. o.) a Thian-san (l. o.) hegység választ el, keleten pedig a Gobi sivatagba nyulik. A khinaiak, kik 1758 óta urai az országnak, Thian-san-nan-lu-nak nevezik. 1885 óta Szin-ciang tartomány egy része. Három oldalról magas hegyek környezik, de belseje 1100 m. középmagasságu felföld. Közepét a Tarim (l. o.) völgye és három mellékfolyója foglalja el. Az éghajlat kedvező a legtöbb európai gabonanemre, kerti és faültetvényre, sőt gyapottermelése és a selyemhernyótenyésztést elősegítő eperfája is van. A lakosok, a kirgiz és mongol nomád lakókat nem számítva, khinaiak v. mandsuk és török szunniták, ezek között sok bevándorolt özbég. A földmívelés, állattenyésztés és vadászaton kiüvl a kereskereskedelem a lakosság fő foglalkozása, miután a Khina, Tibet, Kasmir és orosz T. közötti karavánközlekedésnek legfontosabb összekötő útja rajta vezet keresztül. Legfontosabb városai: Akszu (l. o.), Kasgar (l. o.), Jarkand (l. o.) és Khotán (l. o.).

3. T., orosz főkormányzóság orosz Közép-Ázsiában; magában foglalja Szir-darja, Szamarkand és Fergana vidékeket, összesen 665,962 km2 ter., 2.379,990 lak. V. ö. Petzholdt, T. (Lipcse 1874); Fedsenko, Utam T.-ban (oroszul, Pétervár 1875); Schugler, Notes of a journey in Russian Turkestan, Khokand, Bukhara and Kuldja (1876); Vámbéry, Vándorlásaim Közép-Ázsiában; Kosztenko, Musketov, Javorszkíj orosz nyelven irt művei. - 4. T. (Aszret), város Szir-darja orosz középázsiai vidéken, viz nélkül szűkölködő vidéken, az Orenburgba vezető országúton, (1893) 7627 lak. Timur által a XIV. sz.-ban épített Aszreti-Timur-mecsettel, Közép-Ázsia egyik legjelentékenyebb épületével. 1864-ig a mohammedánusok látogatott búcsujáró helye volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is