Tüskefejüek
(állat, Acanthocephali) a férgek állatkörében a fonálférgek
osztályának egyik rendje. Testük mellső végén kitolható és visszahúzható
buzogányforma vagy hengeres orrmány van, mely hátrafelé álló horgokkal
fegyverzett. Nevüket is ettől kapták. Ezen orrmány segélyével erősítik oda
magukat a gazdaállat bélcsatornájának falazatához. Szájnyilásuk és
bélcsatornájuk nincs és táplálékukat testüknek egész fölületével veszik fel.
Bőrizomtömlőjük gyűrüs és hosszirányu rostokból áll. A fiatal állatkák vizi
rovarokban és kis rákocskákban élősködnek s ezeknek testével jutnak be a
tulajdonképeni gazdaállatba. Kizárólag élősködők és kifejlődött állapotban
csakis gerincesekben élnek. A 100-nál több eddig ismert faj az Echinorhynchidae
egyetlen családnak és Echinorhynchus egyetlen nemnek tagjai. Legnagyobb ezek
között az Ech. gigas, mely a disznónak vékonybelében igen gyakori és
leggyakrabban tömegesen tenyészik. Sokszor bélgyuladást is okoz. A megtámadott
disznó vékonybele mindig likacsos, miután az élősködő orrmányával átfúrja azt.
A többi fajok legnagyobb része halakban élősködik. Hazánkban Pachinger Alajos
foglalkozott ezen állatok tanulmányozásával.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|