Tüskésbőrűek
(állat, Echinodermata) Állatországnak az űrbelűek és férgek között álló köre; sugaras részarányú,
rendesen öt sugárból összetett testtel, amelynek sugarai majdnem minden esetben
könnyen felismerhetők s ez alól némileg csupán a Holothurioideák kivételek,
amennyiben ezeknek teste féregszerű, hengeres, mindazáltal a sugarasság világos
jeleivel (l. Sugaras állatok).
Valamennyi tüskésbőrű tengeri, néhány helyhez kötött életet
él (tengeri liliomok), legtöbb szabadon mászkál ide-tova. Részint algákkal,
lágytestűekkel s rákokkal táplálkoznak, míg a tengeri ugorkák iszappal és
homokkal töltik meg gyomrukat. A tengerek nagyobb mélységeiben élők közeli
rokonságban vannak a krétakorszakbeli kihalt fajokkal. Mint kövületek már a
szilurképletek előtti időkben is megvannak. A legrégibb kövületek a tengeri
liliomok (Crinoidea) osztályából valók. A búvárok egy része a tengeri
liliomokat (Crinoidea), más része a tengeri ugorkákat (Holothurioidea), ismét
más része a tengeri csillagokat (Asteroidea) tartja törzsalaknak. Az eddig
ismert élő és kihalt T.-et négy osztályba osztják: tengeri liliomok (l. o.) =
Crinoidea; tengeri csillagok (l. o.) = Asteroidea; tengeri sünök (l. o.) =
Echinoidea és tengeri ugorkák (l. o.) = Holothurioidea. V. ö. Agassiz, Monographie
d"Échinodermes vivants et fossiles (Neuchâtel 1838-42).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|