Tutaj

több talp (l. o.) egyesítéséből származik (ámbár az egyenkint úszó talpakat is T.-nak szokás nevezni), melyet aztán tűzi- vagy szerszámfával v. deszkákkal megterhelve bocsátanak vizre és igy szállítanak rendeltetési helyére. Legáltalánosabban fenyőszálfát és vastag rudakat szokás T.-ba kötni; mélyebb vizeken a tölgyfa kivételével a többi lombfa magában szintén köthető T.-ba, a tölgy azonban csak fenyőszálfák közé részarányosan beosztva T.-ozható. A T.-kötéshez szükséges anyagok ugyanazok, mint a talpaknál (l. o.), t. i. hevederek, faszegek és gúzs. Hogy a T. vezetése ugy a csendes mély vizen, mint a vadon száguldó hegyi patakon is kivihető legyen, azt a T. különböző szerkezete által érik el, mi első sorban attól függ, vajjon erdei v. folyami tutajozásról van-e szó.

1. Az erdei T.-nak három fő kötésmódja van: mozgókötés, melyet 5-8-12%-nyi esésnél alkalmaznak, hol sekély vízen és szűk mederben nagyméretű szálfákat kell kiszállítani; a félig feszes kötésű T., 1-5%-nyi esésű v. sok helyen és hirtelen kanyarodó vizeken, hol a vezetésen kívül még fékezésről is kell gondoskodni van helyén; hol a víz esése 1%-nál nem nagyobb, hol tehát a T.-ok vezetése evezők v. kormánylapátok (l. o.) segélyével történhetik, ott legcélszerűbb a feszes kötésű T.-ok alkalmazása. a) Mozgó kötés a szálfák és fűrésztönkök szállítása céljából az úgynevezett óriási T.-oknál alkalmaztatik, hol a mozgó kötésű talpak egymáshoz olyan rendben kapcsoltatnak, hogy a legkönnyebbek legelöl, és így fokozatosan hátrafelé mindinkább nehezebbek, leghátra pedig a legnehezebbek kerüljenek, melyeket aztán a könnyebben úszó első talpak húznak. A szálfák előkészítése s a gúzslyukak elkészítése után, mi lyukasztó fejsze és lapos fúróval eszközöltetik, a talpakba és T.-ba való kötés vétetik elő.

Az első két talp, mely 10-12 cm vastag, 5 m hosszú, 5-6 db, két oldalról bárdolt szálból áll és feszes kötésű.

A legelső v. vezértalp eleje orrlapáttal szereltetik fel, s közepére gúzsokkal kormányrúd van erősítve, mely a második, vagyis kormánytalp közepéig ér. A harmadik és negyedik talp csak elül feszes, hátul mozgó kötésű, a többi pedig egészen mozgó kötésű s a féktalpak és utolsó vagy fartalp (csikó) kivételével egyenlő szerkezetű. A négy első talp hátul egymásra van kapcsolva, a többi azonban csak egymás mellé.

A megerősítés s kapcsolás erős gúzsok segélyével történik, mely munkálatnál a gúzs vastagabb végének megfogására a gúzs-szaru s a kötések alatti áthúzásra a gúzsemlőtövis szolgál.

A T. szélessége az útba eső surrantók (l. o.) s víziút nagysága szerint 4-7 m., elölről hátrafelé növekszik s az egyes talpak szélességével azonos. Az egy T.-ba köthető talpak száma és maximális hossza a fa méreteitől, a meder szélességétől, valamint a víz mélységétől függ; kisebb vizeken a T. mindig hosszabb lehet, mint nagyobbakon.

Az óriási T. túlságos sebességének mérséklésére, sőt teljes megszűntetésére a T.-ba 2-4 helyen, és pedig az utolsó előttin, innen az 5., 9. és a 15. vagy 16-ik talpon alkalmazott fékművek szolgálnak.

A óriási T.-ok felszereléséhez tartozik: gúzskészlet, fékfák, fúrók, fejszék, gajmók, csáklyák, T.-os póznák, sodrony- s kenderkötelek, hajólánc stb.; vezetését 24-30 emberből álló szakasz eszközli, mely áll 1 vezetőből a T. közepén, 6-8 fékező legényből a fékműveknél s 17-21 T.-osból, kik a talpaknak partoktól való távoltartása céljából rendesen az első hat talpon vannak felosztva. b) A félig feszes kötésű T.-ok a hasonló szerkezetű talpakból alkotvák, melyeknek előrésze feszes kötésű s néha elül több heveder is van alkalmazva, sőt azok gyámolítására párhuzamosan kifeszített gúzskötél van kampós szögekkel a talphoz szorítva. A hátsó rész laza kötésű s vagy csak a két szélső szál van gúzzsal egymáshoz kapcsolva (l. Talp). Ha a félig feszes kötésű T. csak egy talpból áll, fél T.-nak nevezik; gúzskötéllel összekötött két talp kettőstalpú T.-t vagy bokrot alkot. c) Feszes kötésű T.-okat a hasonló szerkezetű talpakból állítanak össze azáltal, hogy két talpat T.-já úgy egyesítenek, hogy a második, mely mindig a kisebbik, farával köttetik kapcsoló gúzsok segélyével az elsőhöz s azután egy elül, mint hátul sokszor kettős kormányrudakkal is felszerelik. d) Deszka-T.-ok összeállítása céljából 10-15 deszkát egymásra raknak s ilyen 10-15 köteg egymás mellé állítása által táblát alkotnak, melynek két végét vagy egy pár széldeszka közé vagy rendes hevederek közé fogják s faszegekkel és gúzzsal összekapcsolják; több deszkatalpat azután kapcsoló gúzsok segélyével T.-já egyesítenek. A félig és egészen feszes kötésű T.-ok felszereléséhez tartozik a fejsze, fúró, faszegek, gúzsdarab, emelőrudak, gúzskötél, stb.

2. A folyami T. két vagy több talpnak egymás mellé és egymás után való kapcsolása által származik, mely lehet feszes vagy mozgó kötésű. A T. hosszúságát több talp teszi s a kormányrudak száma elül kettő vagy több is. A garami, vági és árvai T.-ok egy-két talpból állanak. A máramarosi félig feszes kötésű erdei T.-okat Bocskón, illetve Bustyaházán feszes kötésűekké alakítják át, Tiszaújlakon 5-6-7, sőt 8-at is egymásután kötésekbe egyesítenek, s Szolnoknál két egyenlő hosszú kötést magyar kötéssé alakítanak. L. még Tutajozás.

Forrás: Pallas Nagylexikon