Tyndall

(ejtsd. tinndel) János, angol fizkus, szül. Leighlin Bridgben (Irország) 1820 aug. 21-én, megh. Hind Head nevü birtokán 1893 dec. 4. Részt vett Nagy-Britannia trigonometriai fölvételében, 1848. pedig Marburgba, majd Berlinge ment, hogy ott felsőbb tanulmányait végezze. Visszatérvén hazájába, a Queenwod Collegen lett tanár, nemsokára azonban 1853. a Royal Institution fizikai tanszékére hivták meg, hol 1887-ig működött. Ez utóbbi évben nyugalomba vonult. Első műveit németországi tartózkodása alatt németül irta. Munkálatai főképen az energia megmaradásának törvényére vonatkoznak, azonkivül pedig a diamagnetizmusra, sugárzó melegre, a hang terjedésére stb. Igen nevezetesek kutatásai a glecserekről, melyeket előbb Huxleyvel, majd pedig egyedül eszközölt. Számos népszerü előadást is tartott, melyeknek fordításai mindenféle nagy elterjedtségnek örvendenek. Irodalmi munkássága közül a következőket említjük: Die Schraubenfläche mit geneigter Erzeugungslinie (Marburg 1850); The glaciers of the Alps (London 1860); On radition (1865); Contributions to molecular physics (1872); Heat, as a moda of motion (7. kiad. 1887; magyarul: A hő, mint a mozgás egyik neme, természettudományi társaság kiadványa 1872); Forms of water in clouds and rivers, ice and glaciers (6. kiad. 1876); Faraday as a discoverer (4. kiad. 1884). Népszerü előadásai is megjelentek: Notes on electricity és Lectures on electricity (1870, továbbá Natural philosophy in easy lessons (1869).

Forrás: Pallas Nagylexikon