Tyr
mitológia
(ó-skand. Týr, ó-felném. Ziu), a germán mitologiában a három
főisten egyike. Neve kétségkivül rokonságban van az ó-ind Dyaus, gör. Zjel, lat.
Juppiter (Diespiter) névalakokkal s eredetileg az indogermán őskorban ő volt a
legfőbb istenség, a «fénylő», a mennyei isten. A germán korban (ősgermán neve
Tiwaz lehetett) azután mindinkább héttérbe szorul s Vodan-nal és
Donar-ral (l. o.) együtt teszi a germánok isteni háromságát. Népistenné lett,
majd (főleg északon) a háboru istenévé; jelképe a kard. A latin irók épp ezért
Mars néven is nevezik Tyrt. Németországban főkép a svévek törzsénél részesült
kiváló tiszteletben; a szász törzseknél Saxnot néven ismerték. A hét harmadik
napja, a kedd (ném. Dienstag, Zistag), ő neki volt szentelve.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|