Tyúkfélék

(Gallinacei, Rasores, Alectoromorphae), a tarajosmellű madarak egyik rendje. Zömöktestű, részben jelentékeny nagyságú madarak. Aránylag rövid csőrük boltíves, végén görbült, felső kávája befödi az alsót. Kis viaszhártyával. Lábuk a csüdig vagy még alább is tollas; különben ülő vagy néha hasadt; a hátsó lábujjuk, ha ki van fejlődve, rendesen magasabban áll, mint a mellsők. Karmaik laposak és tompák. Rövid szárnyaik lekerekítettek. 10-11 másodrendű és 12-20 elsőrendű evezőtoll. Farkuk nagyon változó. A hím gyakran sokkal szebb, mint a nőstény s különböző díszítésekkel (taraj, sarkantyú, hosszú tollak stb.) ellátott. Magvakból, bogyókból, gyenge növényi részekből álló eledelüket többnyire kapargálva keresik meg a földön. Poligámiában élnek rendesen, művészietlen fészket készítenek a földön, ritkán a fán. Fészekhagyók. A pusztai tyúkokat kivévén, rossz repülők. Az ember háztartásában élvezetes húsuk és tojásuk miatt nevezetes szerepet játszanak. 400 élő fajuk közül hazánkban 10 faj él. 8 családra oszlanak, melyek közül a pusztai tyúkok, Turnicidák és a fácánok az ó-világrészekben laknak, a Megapodius-félék Ausztrália régióiban, a hokkófélék, Tinamidák és Opisthomidák Amerikában tenyésznek, míg a fajdfélék az egész világon előfordulnak. Különben felosztják még őket újvilági tyúkokra, ahová a hosszabb lábszárú és hasadt lábú alakok tartoznak és óvilági tyúkokra, ahová ülőlábú és rövid lábszárú alakok tartoznak. Fosszilis maradványokat a harmadkori eocén rétegekből ismerünk.

Forrás: Pallas Nagylexikon