Udvar
(Nap- és Hold-udvara), a Nap és a Hold körül néha látható
fényes vagy szines kör. Voltaképen csak a kisebb köröket illetik e névvel, a
nagyobbakat gyűrüknek mondják. Az uvarok fényelhajlási jelenségek, melyek akkor
keletkeznek, midőn a fénysugarak a ködhólyagocskák közötti réseken átmennek. A
fényforrást szürkés-kék kör veszi körül, mely belül világos fehér szinbe megy
át, kivülről pedig sárga, vörös, majd más szinü körök következnek. Az ily
többszinü teljesen kifejlett udvar azonban a ritkaságok közé tartozik. A szines körök
átmérőiből elméletileg a ködhólyagocskák méreteire lehet következtetni. Az
udvarok a Hold körül gyakoriabbak, a Nap körül amannak fényerőssége miatt
nehezebben vehetők észre. A gyűrük (Hold- és Nap-gyűrük) 22° és 46° -nyi
sugárral biró világos fehér körök. Elvétve szinesek és nagy ritkán más fénytani
jelenségekkel kapcsolatban lépnek fel. Igy néha világos ív megy át rajta
horinzontálisan s ahol a gyűrüt éri, ott keletkezik a melléknap (illetőleg
mellékhold). Függélyes irányban, tehát a gyűrü legmagasabb és legalacsonyabb
pontjában is, láttak melléknapot, vagyis azokon a helyeken, ahol a gyűrükkel
ellentett görbültségü ívek érintkeznek. A gyűrük azáltal keletkeznek, hogy a
fénysugarak a levegőben foglalt finom cirruszfelhők jégkristályain át törést
szenvednek. A melléknapok magyarázatánál a törésen kivül visszaverődési
jelenséget is tételeznek fel. Ha udvar látszik, esős időjárást szoktak várni.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|