Udvarhely

Vármegye Királyhágón túli (erdélyi) részében. Határai: É-on Maros-Torda és Csík, K-en Csík, D-en Háromszék és Nagy-Küküllő, Ny-on Kis-Küküllő s Maros-Torda vármegye.

Földrajz: Területe 3417,68 km². Felszíne egész terjdelmében hegyes: legnagyobb hegysége a K-i határán emelkedő Hargita (l. o.), mely a Tolvajos hágó (975 méter) által két szakaszra választatván, É-i szakasza Galusatetőben 1798 m, déli csoportja a Kakuk-hegyben 1560 m magasságot ér el. E hegységtől É-ra a Görgényi-havasok (l. o.) nyúlnak be U. vármegye É-i részébe, mintegy 1600 m magasságot érve el. E két jelentékeny hegységből a többnyire DNy-i irányú völgyek közé kisebb-nagyobb hegysorok ékelődnek be, melyek iránya ennélfogva túlnyomóan szintén ÉK-DNy-i. Ilyen a Rika hegység, mely a Vargyas és Homoród völgyei közt húzódván D. felé, a Mérketetőben 1003 m.-re emelkedik; ilyen az Olt-melléki hegysor a Nagy-Küküllő és Kis-Homoród, illetve Olt völgyei közt. Hasonló magasságúak a Küküllő folyó közét elborító Küküllő-közi hegység, melynek főbb ormai a Lázhegy (1000 m) Farkaslakától K-re, a Firtos-hegy (1057 m) Firtos-Váralja felett és a Réztető (835 m) Székelykeresztúrtól ÉK-re. Az ezen hegyek közé bemélyedő folyók völgyei sehol sem tágulnak szélesebb lapállyá; legjelentékenyebbek a vármegye É-i részén eredő Nagy-Küküllő, mely jobb felől a Fejérnyikó, Gagy és Magyaros vizét, bal felől Fenyét és Erked vizét veszi fel; továbbá az egyszersmind párhuzamos folyású Kis- és Nagy-Homoród, Vargyas, Kormos és Barót vize, melyek mind a vármegyének csak D-i határát csekély területen érintő Oltba ömlenek. Hasonlóképen csak kevéssé érinti U. Ny-i határát a különben U.-ben eredő Kis-Küküllő, mely a Korond és Küsmöd vizével egyesül. Tavai aprók, legismertebb köztük a szombatfalvi. Ásványos forrásai nagy számmal vannak.

Éghajlata hűvös, de egészséges; az évi közepes hőmérséklet Székelykeresztúron 9,0, Székelyudvarhelyt 8,3° C., a hőmérséklet maximuma 36,4, minimuma - 31,0°C. A csapadék évi mennyisége Székelyudvarhely en 674 mm, de a hegységben jóval több.

Terményei: U. talajában Ny-on agyag, K-en a szilikátok uralkodnak. Hegyes voltánál fogva nem nagyon termékeny, úgyhogy a földmívelés inkább csak a völgyekre és a hegyek alsó lejtőire szorítkozik. Termőterülete 280,103 ha, miből szántóföld 72,587, kert 4464, rét 54,360, legelő 38,710, szőlő 310 és erdő 109,672 ha Földadó alá nem sík 13,863 ha terület. Legjelentékenyebb terményei: búza (14,646 ha területen 165,435 q termés), kukorica (15,019 ha területen 163,993 q) és zab (10,581 ha területen 123,824 q), továbbá rozs (4785 ha), kétszeres (4051 ha) és kitűnő kender. Bora kevés, gyümölcse sok és jó, kivált a szilva és cseresznye. Rétje és legelője sok, a havasi legelők igen kiterjedtek.

Az állatállomány: 60,025 db magyar és 4233 nem magyar szarvasmarha, 3923 bivaly, 14,428 ló, 42,108 sertés, 101,202 juh és birka és 14,052 db kecske. A lótenyésztés emelésére hét fedeztető állomás van. Az állati termények közül a tojással kereskednek. Némi jelentősége van a méhészetnek (7477 méhkas).

A lakosság száma (1870) 105,467 volt, (1891) 110,132, mihez még 377 főnyi katonai lakosság járul. Egy km²-re jut 32,3 lakó, úgyhogy U. a legritkábban lakott vármegyék egyike. A lakosok közt van 103,209 székely-magyar (93,7%), 2131 német és 3191 oláh; a magyarság tíz évi szaporulata 5300 lélek vagyis 5,4%. A nem magyar ajkúak közül 4072 lélek (58,8%) beszéli a magyar nyelvet. Hitfelekezet szerint van 37,287 r. kat. (33,9%), 1752 gör. kat., 4171 gör. kel., 2777 ág. ev., 37,826 helv. (34,4%), 25,544 unit. (23,2%) és 768 izrael. Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 775, őstermelés 31,173, bányászat és kohászat 208, ipar 3841, kereskedelem 445, hitel 17, közlekedés 120, járadékból élő 330, napszámos 11,452, házi cseléd 1665, háztartásban 20,918, egyéb foglalkozású 141, foglalkozás nélküli 14 éven alul 35,504 és 14 éven felül 3286. A vármegye lakossága élénk házi ipart űz, nevezetesen famunkák készítését, kender- és gyapjúfonást és szövést, daróc- és pokróckészítést és szalmakalapfonást. Nagyobb ipartelepek a következők: 1. gyufagyár (Parajd), 1 szeszgyár és gőzmalom (Székelyudvarhely ), 1 fűrészgyár (Betlenfalva), 1 vasgyár (Lövéte), 3 gőzmalom és 241 kisebb vízi malom, 8 szeszgyár, 1 sörgyár (Betlenfalva); némi jelentősége van a vas-, agyag- és malomiparnak. A kereskedés leginkább fával, állatokkal és savanyúvízzel élénk. Közlekedési eszközei: 60 km. vasút (13 állomással), 72 km. állami, 230 km. törvényhatósági és 355 km. községi út. A hitelintézetek száma 7: 1 bank, 3 takarékpénztár és 3 szövetkezet.

Közművelődési állapota, az ország többi vármegyéihez viszonyítva, a fejlettségnek elég magas fokán áll s fokozatos fejlődésben van. Ennek szolgálatában áll 3 gimnázium (róm. kat. és ev. ref. főgimnázium Székelyudvarhelyen, unitárius gimnázium Székelykeresztúron), 1 állami főreáliskola Székelyudvarhelyen, 1 állami tanítóképzőintézet Székelykeresztúron, 3 ipari és 1 kereskedelmi iskola, 1 felső leány- és 149 elemi népiskola, 241 tanítói állomással, melyek közül 24 állami, 58 községi és 67 hitfelekezeti jellegű, továbbá 1 kisdedóvoda és 57 nyári menedékház. A tankötelesek csak 9,3%-a nincs iskolázva. A szellemi élet Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron összpontosul.

Közigazgatás: U. vármegye 3 járásra oszlik és van benne 1 rendezett tanácsú város.

A vármegyében van mindössze 1 rendezett tanácsú város, 10 nagy- és 125 kisközség. A községek általában véve kicsinyek; 2000-nél több lakosa 9-nek van. Legnépesebbek: Székelyudvarhely 5438, Zetelaka 3548, Székelykeresztúr 3153 és Korond 3022 lakossal. Székhelye: Székelyudvarhely (l. o.). Az országgyűlésre U. 3 képviselőt küld.

Forrás: Pallas Nagylexikon