Ugocsa

Vármegye hazánk ÉK-i részében, a Tisza két partján; É-on Bereg, K-en Máramaros és Szatmár, D-en és Ny-on ez utóbbi határolja.

Területe 1190,63 km². A vármegye Ny-i része lapályos, csekély (120-130 m) tengerfeletti magassággal; K-i része azonban hegyes. A Tisza jobb partján a nagyszőllősi hegycsoport emelkedik, melynek legnagyobb magassága 878 m, míg nyugati végbástyája, a Nagyszőllős fölötti Feketehegy, melyen U. várromjai állanak, csak 368 m A Tisza bal partján hasonlóképen tetemesebb emelkedések vannak, melyek az Avas hegységhez tartoznak s a vármegye területén 827 m-nyi magasságot érnek el. E hegység végső nyúlványaiul tekinthető a Gyula és Tamás-Váralja fölötti dombvidék (535 m), valamint a Kis-Gérce melletti dombok, melyek messzire vannak a síkságra előre tolva. Folyóvizekben a vármegye aránylag gazdag. A Tisza K-Ny-i irányban hasítja a vármegyét, Királyháza mellett lépvén ki a rónára, melyen több ágra oszlik. A vármegye Ny-i határán veszi magába a vele egyközű folyású Batár patakot. É-i részét a Borsova és Szalva, D-i részét a Túr vize öntözi; partjaik helyenként mocsarasak, leginkább a Borsova mentén, ahol a Fekete-Eger mocsár nyúlik át.

Éghajlata elég enyhe, mérsékelt, azért a tenyészetnek igen kedvező.

Termő területe 114,462 ha, miből szántóföld 51,448 ha, kert 1959, rét 18,623, legelő 12,926, nádas 13, szőlő 864 és erdő 28,629; a nem termő terület 6513 ha Talaja általában véve termékeny, különösen Ny-i felében, ahol az alluviális völgytalaj uralkodik. Fő terményei a búza és tengeri, amaz (1894-ben) 9198, ez 11,552 ha területen, továbbá a zab (5950 ha.); ellenben jóval kevesebb a rozs és árpa, míg burgonyát, tatárkát, répát, kétszerest és kendert csak csekély mennyiségben termesztenek. Gyümölcse és bora jó, utóbbiból 1894. évben 1474 hl. volt a termés. Erdőségei, melyeknek nagyobbik fele bükkös, kisebbik fele tölgyes, sok fát, gubacsot, makkot szolgáltatnak.

Állattenyésztése elég kedvező; van (1895-ben) 37,804 db (túlnyomóan magyar fajtájú) szarvasmarha, 125 bivaly, 5968 ló, 45 szamár, 25,649 sertés, 21,423 juh és birka és 1960 kecske. A lótenyésztés emelésére 4 fedeztetési állomás. Van vármegyei gazdasági egyesülete és több lecsapoló társulata. A hegységek vadban bővelkednek, a folyók halakban. Az ásványország némi ezüstércet és vasat (Turc) szolgáltat.

Lakóinak száma 1870-ben 67,498 volt, jelenleg (1891-ben) 75,461. Egy km²-re 63,4 lakó esik, és így U. a sűrűbben népesített vármegyék egyike. A lakosok közt van 28,852 magyar (38,2%), 5447 német, 40 tót, 8830 oláh, 32,076 rutén (42,5%) és 216 egyéb. A magyarság 10 évi szaporulata 5535 lélek, vagyis 23,8%. A nem magyar ajkúak közül 8443, vagyis 18,1% beszél magyarul. Hitfelekezet szerint van 6201 róm. kat., 47,651 gör. kat. (63,1%), 458 ág. evang., 11,722 helv. és 9414 izr. Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a népesség: értelmiség 506, őstermelés 19,301, bányászat 49, ipar 2146, kereskedelem 567, hitel 9, közlekedés 188, járadékból élő 294, napszámos 7426, házi cseléd 1228, háztartásban 13,719, egyéb foglalkozású 100. A lakosság túlnyomóan őstermelő, kereskedelme és ipara jelentéktelen, utóbit egy gőzfűrész, 1 szeszgyár és több gőzmalom képviseli. A vármegye területén 2 bank, 2 takarékpénztár és 2 szövetkezet van.

Közlekedési eszközei: 59 km vasút (11 állomással), 35 km állami út, 173. km törvényhatósági és 161 km községi út.

Közművelődése még igen hiányos; a 6 éven felüli férfilakosságnak 62,4, a női lakosságnak 72,6%-a sem írni, sem olvasni nem tud és a tanköteles gyermekeknek 40,8%-a iskolát nem látogat. A vármegye területén összesen 130 tanintézet van: 1 gazdasági (Halmi), 2 ipari és kereskedelmi, 2 polgári, 1 felső nép- és 113 elemi népiskola és 11 kisdedóvó.

Közigazgatás. U. vármegye 2 járásra oszlik.

A vármegyében van 7 nagy- és 64 kisközség. A községek általában véve kicsinyek. Székhelye Nagy-Szőllős. Az országgyűlésbe a vármegye 2 képviselőt küld. V. ö. Komáromy András, U. keletkezése (M. tud. akadémiai Értekezések a tört. tud. köréből XVI. köt. 7. szám. Budapest 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon