Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ugron... ----

Magyar Magyar Német Német
Ugron... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Ugron

(Ugrin), jobbadán a Csák-nemzetségből több kiváló magyar pap és úr neve az Árpádok korában. U., kalocsai érsek volt 1103., midőn más főpapokkal együtt kibékítette a pannonhalmi apáttal pörlekedő Máté veszprémi püspököt. - U., a Csák-nemzetségből, 1175. kanonokjaival mint zágrábi választott püspök jelent meg Székesfejérvárott III. Béla előtt, ki 1188. győri püspökké tette. 1189-ben Géza herceggel, több ispánnal s 2000 emberrel csatlakozott Barbarossa Frigyes keresztes hadjáratához. III. Béla azonban visszahivta őket; Nisből a nagyobb rész U.-nal vissza is tért, a többi azonban elkisérte Frigyes császárt és Géza herceget a Szentföldre. Meghalt 1204. mint ezen évben megválasztott esztergomi érsek. - U. v. Ugolin, a Csák-nemzetségből, 1217. mint kir. kancellár vett részt a szentföldi hadjáratban. 1219. kalocsai érsek lett, de 1221. újra keresztes hadjáratba készült. Ebben a közviszonyok megakasztván, ő is munkás részt vett II. Andrásnak a nemzettel való kibékítésében s 1222. közremunkált az aranybulla s 1231. az esztergomi oklevél kiadásában. 1229. ő állíttatta föl a szerémi püspökséget, hogy észak felé gátat vessen a bogumilek terjeszkedésének. Ugyanez időtájban kezdte átépíttetni a kolcsai székesegyházat átmeneti román stílusban. (V. ö. Henszlmann, Die Grabungen d. Erzbischofs von Kalocsa, Lipcse 1873). 1235. őt bizta meg Gergely pápa, hogy a kivetett országos adók ügyében vizsgálatot tartson. 1241. már szállító hajó miatt alkudozott a velenceiekkel, hogy a római zsinatra mehessen, midőn a mongolok közeledtének hirére s IV. Béla marasztalására lemondott útjáról. Ez időtől fogva Kálmán herceggel együtt lelke lett a honvédelemnek. Pest falai közül való első kirohanása (1241 márc.) nem sikerült ugyan, mert nehéz fegyverzetében a mocsaras talajról csak néhányad magával menekülhetett meg, de jó példát adott azzal, hogy a főpapok és urak közül először jelent meg a király táborában s hogy már az első összecsapásnál vitézül harcolt. A nemzetek örök hálájára tette magát méltóvá a sajói csatában (1241 ápr. 11-12.), hol sebesülten is tovább harcolt, mig végre levágták. - U., körülbelül 1228-40. Párisban tanult. 1241. mint csázmai prépost kisérte a menekülő IV. Bélát Spalatóba, melynek utóbb érseke lett. - U., Pósa fia, a Csák-nemzetségből, 1268. szörényi bán, 1272-73. szerémi főispán, 1275. országbiró s még azon évben 1280-ig tárnokmester, 1298. főlovászmester. Azok közé tartozott, kik III. András helyett Anjou-házbeli királyt akartak a trónra ültetni. - U., Paraszt mester fia, szintén a Csák-nemzetségből, 1291. Domonkos-rendi szerzetes volt a Nyulak-szigetén.

A vegyes házból származott királyok alatt az U.-család tagjai részt vettek Hunyadi János kormányzó megválasztásában s a választási okmányt is két U. irta alá. Mátyás királlyá választásánál az erdélyrészi nemesség élén szerepeltek a család tagjai. Családi okmányok szerint nagy birtokaik Zemplén, Máramaros, Ung, Bereg és Zala vármegyékre terjedtek. Ezeken felül az övék volt Fogaras földje s a székelységi ősi örökség. Nótázás következtében megfosztottak nagy javaiktól, csak a székely birtok maradt meg, miután azt, mint ősi megszállási földet elkobozni nem lehetett, mert arra a jus regium nem terjedt ki. Igy szorult a család szűkebb körre, a Székelyföldre, hol mint fő- s alkirálybirák szerepeltek a fejedelmek korában. Bethlen Gábor nevelő gyámja Pál volt. A fejedelmek korában az U.-család unitárius volt. Később lettek Kálvin követői. A család ekkor öt ágra oszlott, két ág kihalt, három ág fenmaradt az újabb időkig. A három ág egyikének feje Mária Terézia idejében a bécsi udvari kancelláriánál magasabb hivatalt viselt s ez áttért a katolikus vallásra. Ez az ág, melynek élő tagjai ma: Gábor (l. o.), Ákos (szül. 1849., országgyülési képviselő volt), Gáspár, Lajos, György, ma is katolikus vallásuak. A másik két ág protestáns. A protestáns ágak egyikének tagja István, Udvarhely vármegye volt alisánja és Zoltán (szül. 1865.) volt országgyülési képviselő.

U. Gábor, politikus, szül. Szombatfalván (Udvarhelyszék) 1847 ápr. 15. Jogi tanulmányait Bécsben és Pesten végezte. Az 1870-iki német-francia háboru idején Párisba ment, hogy fölajánlja szolgálatát a köztársaság ügyének. Garibaldi légiójába állott be s több ütközetben részt vett. A béke megkötése után Párisba tért vissza; ott volt a kommün véres napjai alatt, mint az Ellenőr levelezője. Az 1872-iki választás alkalmával Udvarhelyszék képviselője választatott. Ettől fogva tagja volt a képviselőháznak. Megválasztatáskor a balközép hive volt, de ennek szélső oldalán, ugy hogy amikor 1875. Tisza Kálmán a Deák-párttal fuzionált, Gubody Sándor, Mocsáry Lajos, Bartha Miklós, Csávolszky Lajos, Orbán Balázs, Lükő Gézával csatlakozott a szélső baloldalhoz, mellyel, Simonyi Ernővel az élen, újjá szervezték a függetlenségi pártot. Vezérszerepe a függetlenségi párton a 80-as években kezdődik. Az 1886-iki országgyülésen több barátjával az irányban tett kisérletet, hogy a függetlenségi pártnak a delegációkban való részvételével nem lehetne-e a nemzeti aspirációk útját kedvezőbbé alakítani. Részt is vett mint választott delegátus a delegációk tárgyalásaiban, hol katonai ismereteivel nem kis feltünést keltett. A kisérlet azonban meddőnek mutatkozott s igy elállt annak további kultiválásától. Nagy szónoki képessége és tudása az 1890-iki országgyülési tárgyalásokon domborodott ki, midőn a szélsőbal a Szápáry-féle közigazgatási reformot agyonbeszélte. Az egyházpolitikai nagy reform kérdése a függetlenségi pártot két részre osztota. Egyik része, a nagyobbik, a polgári házasság kötelező formájához, másik része a fakultativ formához ragaszkodott s ez utóbbiak élén állott U. Pártja ésa kormánypárt közt a legutóbbi 1891-96-iki országgyülés alatt élet-halálharc fejlett ki s az 1896. évi választások alatt az utóbbi lett a győztes, ugy hogy maga U. is Szatmáron elbukott, s elbuktak nagy részben barátai is. A harcot azonban ugy benn a házban, mint a házon kivül folytatják s a közfigyelmet állandóan lekötve tartják. 1897 jan. Bartha Miklós és Szederkényi Nándorral a Népszövetség címü heti lapot indították meg, máj. 2-án pedig a fővárosban országos pártgyülést tartottak. Az U.-párt rendezte u. a. év tavaszán a budapesti quota-vacsorákat is, melyeken a quotaemelés elleni tiltakozásokat népgyüléseken s az országgyüléshez intézett kérvényekben napirendre hozta. Az 1896 márc. 15. tartott budapesti népgyülésen U. indítványára az általános szavazati jog követelése mondatott ki. Szónoklataiban a hév és szenvedély tüze orkánszerüen csapong. E harcmodor hasonlít az ősmagyarok harcmodorához: tömeges erővel, gyors támadással egyszerre fegyverezni le az ellenfelet.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is