Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Új-Fundland... ----

Magyar Magyar Német Német
Új-Fundland... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Új-Fundland

(New Foundlan, Terre-Neuve), sziget Észak-Amerika ÉK-i partján, a Szt.-Lőrinc-öböl mellett, 110,670 km2 területtel. Partjai különösen a K-i és D-i oldalon mély öblök által szaggatottak és a legkevésbbé összerongált Ny-iakat kivéve, ahol sík vidékek vannak, magasra emelkednek ki a tenger vizéből. Kikötőit tavasszal és télen a jég zárja el, a sürü ködök pedig, amelyek éppen ugy mint az aránylag enyhe telek a golf- és egy hideg tengeráramlat találkozásának tudhatók be, megközelítésüket megnehezítik. Belseje jórészt tavakkal, mocsarakkal fedett és folyóktól átszeldetlt vadon, számos dombsorral, amelyek közt a legmagasabb a 400 km. hosszu parti hegység, a Long-range egészen 600 m.-nyi magasra emelkedik. Legnagyobb folyója az Exploit-river, amelynek 320 km. hosszu, a vasút által átszelt völgye a szigetet majdnem egész hosszában átmetszi. Az éghajlat félig kontinentális, félig tengeri. St. Johnsban az évi középhőmérséklet 5,1°, a maximum 31,6°, a minimum - 16,5°. Az évi csapadékmennyiség 2 m. Megmívelhető föld leginkább csak az öblök, tavak mellett és a folyók völgyében van; ezért is a földmívelés és állattenyésztés nem jelentős. A sziget belsejében terjedelmes erdők is vannak. Legtöbb jövedelmet azonban a halászat hajt; legfontosabb a halászatra nézve az Ú.-i nagy zátony, amely 120,000 km2 területü és 45-175 m. magas viz borítja; tőle 200 km.-nyire egy másik zátony van és D-re szintén több zátony terül el. Ú. körül évenkint tömérdek halat fognak (értéke mintegy 1 millió sterling font). A lakosok száma (1891) 202,040, közülök 69,824 az angol egyház tagja, 72,696 r. kat., 53,276 metodista, 1449 presbiteriánus, a többi egyéb felekezetü. A benszülött lakosok a francia s angol elem keveredéséből keletkezett és leginkább csak a partok közelében lakik. Az őslakosok, a vörös indusok egészen eltüntek; a bevándorlott mik-mak indusok nagyon gyér számuak. A bevándorlást nagyon megnehezítette azon tilalom, hogy a halászat befejezése után minden hajónak és hajósnak el kell távoznia. A bányászat főképen rézbányászat, amit leginkáb a Notre-Dame-öböl körül, kitünő szenet pedig a Szt.-György-öböl körül meg a Great Lake mellett találnak. A kereskedelmi forgalom 1895. a következő: behozatal értéke 6.001,732, kivitelé 6.219,990 dollár. Ú. Labradorral és Anticosti (l. o.) szigettel együtt egy kormányzóságot alkot, amelyet egy kinevezett kormányzó igazgat egy végrehajtó tanács (legföljebb 7 tagból), egy törvényhozó tanács (legföljebb 15 taggal) és egy törvényhozó gyülés (36 taggal) segítségével. Választási célokból a sziget 18 járásra van fölosztva. A kormányzóság évi jövedelme 1895-ben 325,721, kiadása 281,809 sterling font; a legnagyobb jövedelmet a vámok hozzák: 295,427 fontot. Főváros St. Johns. A segélyezett iskolák száma (1894-ben) 605, 35,501 tanítvánnyal. A Trinty-öbölnél tengeralatti kábelek végződnek. A vasúti vonalak hossza 320 km.

Ú.-ot Giovanni Coboto és fia Sebestyén fedezték föl és 1583. Anglia számára el is foglalták. Midőn a XVI. sz. vége felé franciák is megtelepedtek rajta, folytonos surlódások keletkeztek. Az utrechti béke a szigetet ugyan átadta Angliának, de azért a viszálykodások nem szüntek meg, mivel a franciák fentartották maguknak a jogot, hogy a Bonavista és Rich fokok közt a sziget partjain a tőkehal-halászatban részt vehessenek. Az 1783-iki versaillesi béke, amely e jogot az amerikaiaknak is megadta, a franciáknak is biztosította azt, amit máig is megtartottak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is