Új-Mexiko

(Nex Mexico), az amerikai Egyesült-Államok egyik territoriuma az É. sz. 31° 20" és 37°, a Ny. h. 103 és 109° közt; határos Coloradóval, az Indus-territoriummal, Texasszal, Mexikóval és Arizonával, összesen 317,470 km² területtel, (1890) 153,593, egy km²-re 0,5 lak., akik nagyobbára spanyolul beszélnek. A 38,420 km²-nyi területü rezervációkon (1892) 9903 indus lakik. U. terjedelmes fensík, amelyet a Rocky Mountains több kiágazása szel át és a territorium É-i részeiben 3-4000 m. magas, hóval takart csúcsokká magasodik. A territorium vizben szegény; hajózható folyói nincsenek; fő folyója a Rio Grande a Rio Puercóval; egyéb folyóvizei: a Pecos, Canadian, Gila és San Juan. Éghajlata egészséges, mérsékelt és száraz. A lakosok fő foglalkozása az állattenyésztés és bányászat. 1892-ben termelt 1.075,000 uncia finom ezüstöt, 45,945 uncia aranyat, mintegy 500,000 t. szenet és 14,000 t. kokszot. A földmívelés leginkább csak mesterséges öntözéssel lehetséges. Countyjainak száma 16; fővárosa Sta Fé (6185 lak.). U. egy delegáltat küld a kongresszusra. 1850 szept. 9. alakíttatott territoriummá azon nagy területnek egy részéből, amelyről 1848. Mexiko a guadelupe-hidalgói békében az Egyesült-Államok javára lemondott. 1863. Ny-i feléből Arizona territoriumot alkották. V. ö. Bancroft, History of California and New Mexico (San Francisco 1888); Lummis, The land of Poco Tiempo (New-York 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon