Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Új-Zéland New Zealand...
új-zélandi ... Maori
Új-Zélandon... down under
Új-Zélandra... down under

Magyar Magyar Német Német
Új-Zéland... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Új-Zéland

(New Zealand), Ausztráliától DK-re fekvő szigetcsoport és brit gyarmat a Nagy-óceánban; a hozzája tartozó Chatham-, Kermadec-, Auckland-, Macquarie-, Campbell-, Ellenlábas- és Bounty-szigetekkel együtt területe 280,000 km2 ter. A tulajdonképpeni Ú. áll az Északi-szigetből (Te-Ika-a-Maui, Ahinomaui, Ikaamaui a. m. Maui hala), a tőle a Cook-szoros által elválasztott Déli-szigetből (Te-Vahi-Punamu), a D-nek fekvő Stewart-szigetből és Oteából. A partok nagyon tagozottak, különösen az Északi-szigeten mély öblök és kikötők vannak. Ezek közül a jelentékenyebbek a Hauraki-öböl az aucklandi kikötővel, a Plenty-Bay a taurangai kikötővel és a Hawke-Bay a Napier-kikötővel, a Cook-szorosban van a Pallis-öböl és a Port Nicholson, a Ny-i parton pedig a Hauraki-öböltől csak keskeny földszoros által elválasztott Manukau- és Kaipara-kikötő. A Déli-szigeten az É-i és K-i part szintén gazdag öblökben; a Ny-i part pedig a D-i részében valóságos fjordokat mutat, míg É-i részében tagolatlan.

Felszíne.

Mindkét nagy szigeten DNy-ról ÉK. felé egy hegylánc vonul végig. Legtömegesebb ez a Déli-szigeten, amelynek középső részeiben valóságos alpi jelleget ölt. A legmagasabb hegy, a Cook (3764 méter) mellett számos csúcs emelkedik itt 3000 méternél magasabbra. Az Északi-szigeten e hegylánc különböző neveket visel; ilyenek a Tararua, Ruahine, Kaimanava; legmagasabb csúcsaik is alig érnek föl 2000 méternyi magasra. Ny-i oldalukon egy fennsík terül el, amely É. és D. felé szelíden lejtősödve az Északi-sziget többi részét alkotja és több mint 100 krátert tüntet föl. Körülbelül az Északi-sziget közepén, a nagy Taupo-tó (771 km2 ter., 380 m magasban) D-i partján szolfatáráktól, gőzölgő barlangoktól és nagyon meleg forrásoktól körülvéve emelkedik ki a még most is működő Tongariro vulkán (2246 m) és a kialudt, hóval borított Ruapehu (2962 m). A Tongarirótól ÉK-nek, a Plentybaiig nyúlik el a geológiai szempontból és természeti szépségeinél fogva egyaránt rendkívül érdekes tóvidék (Lake-district). Ezen gejzírvidék 1886 jún. 10-én hatalmas vulkáni katasztrófának volt színhelye, amely a vidék képét teljesen átalakította. A Rotomahana-tó rendkívül megkisebbült, és forró iszapmocsárrá alakul. A mészkőlerakódások által alkotott, híres fehér teraszok eltűntek; ezek helyében 7 kis kráter és számos fumarola képződött; a Pink-terasz helyét pedig egy hatalmas iszapgejzír foglalta el. A legjelentékenyebb folyók a Északi-szigeten a Vaitato, a Temze és a Vanganui, a Déli-szigeten, pedig a Clutha és a Vaitaki.

A termékek.

Sajátszerű az állatvilága; 16 madárfaj speciális Ú.-i; a legérdekesebbek a nesztor-papagájok, a kivi-kivik (Apteryxek) és az Anarhynchus frontalis. A moákat, struccforma, repülni nem tudó madarakat a bevándorlott európaiak teljesen kiirtották. A növényvilág már több rokonságot mutat az ausztráliai és óceániaival, mint a fauna. Jellemzők különösen a harasztok, amelyek nagy elterjedésűek és néhol 10 m magasra is megnőnek. Az Ú.-i hasznot hajtó növények közül a legfontosabb a Dammara australis, amely kitűnő épületfát és igen keresett mézgát ad, továbbá az Ú.-i len. A talajnak mintegy 2/3-a megmívelhető föld. Az erdők mintegy 10 millió acret takarnak. Az állattenyésztés igen jelentékeny. Leggyorsabb a fejlődés a juhtenyésztésben. A bányászat termékei (1894) ezüst (6697 fontsterling értékben), antimon érc (761 font), mangánérc (1156 fontsterling), szén (395,869 fontsterling) és arany (887,839 fontsterling). Az ipar szintén fejlődik és emelkedik. 1878. még csak 1271 volt az ipartelepek száma, 1890. már 2570; ugyanakkor 29,880 munkást foglalkoztatott és évi termelésének értékét 9,4 millió fontsterlingra becsülték.

Lakosság, kereskedelem.

A lakosok száma, nem számítva az őslakosokat, 1891-ben 626,658, 1896. pedig 703,360 volt, akik közt 371,415 férfi és 331,945 nő; ezek az egyes tartományok szerint a következőképen oszlottak meg:

[ÁBRA]

A maorik (l. o.) az őslakosok száma 21,515 férfi és 18,290 nő. A bevándorlott lakosok közül 96,7% brit alattvalóként született, 3,3% pedig idegen; jelentékeny a kínaiak száma is. Foglalkozásra nézve volt 1891-ben 59,67% nem önálló foglalkozású, 14,5% földmívelő, állattenyésztő és egyéb őstermelő, 11,25% iparos, 6,89% kereskedő, 3,98% szolgálattevő, 2,52% értelmiséghez tartozó és 1,24% bizonytalan. 1896-ban 4 olyan város volt, amelyek lakóinak száma felülemelkedett a 10,000-en. A népmozgalom adatai 1895.: az összes születések száma 18,546, a házasságoké 4110 és a halálozásoké 6863. A bevándorlás az utóbbi években a legnagyobb. 1893. volt 10,412, míg 1895. csak 895-re rúgott. A külkereskedelem az utóbbi években lanyha, sőt a kivitelben hanyatlást mutat. 1895. az összes behozatal értéke volt 6.400,129, a kivitelé 8.550,224 fontsterling. A legélénkebb kereskedelmet Ú. Nagy-Britanniával, a többi ausztráliai brit gyarmattal s a csendes-óceáni szigetekkel folytatja. 1895. érkezett összesen 611 hajó 672,951 t. és távozott 597, 648,946 t. tartalommal. A legélénkebb forgalmi kikötők: Auckland (485 hajó), Wellington (211 hajó), Lyttelton (97 hajó), Dunedin (69 hajó) és Bluff Harbour (135 hajó). 1896. a forgalomnak meg volt nyitva 2189 angol mérföld hosszú vasúti hálózat.

Kormány és közigazgatás.

A gyarmat élén áll a kinevezett kormányzó, aki ugyanazon jogokat gyakorolja mint Angliában a királynő. A törvényhozó testület (General Assembly) két házból áll; a Legislative Council (felső ház) 44, jelenleg 7 évre választott tagból áll, a House of Representatives (alsó ház) pedig 74-ből, akik közt mindig van 4 maori. A helyi közigazgatás szempontjából Ú., miként az anyaország, grófságokra (county) van felosztva. Az Ú.-i egyetem csak vizsgáló bizottság; college-ei: az Otago University Duneinben 9 tanárral és az aucklandi University college 5 tanárral, 1895-ben összesen 742 hallgatóval. A kormány által fenntartott népiskolák száma 1464, 3386 tanítóval és 129,856 tanítvánnyal; az őslakosok számára 69 iskola áll fenn 127 tanítóval és 2675 tanítvánnyal. A magániskolák száma 298, 770 tanítóval és 14,659 tanítvánnyal. Ezeken kívül van Ú.-nak egy orvosi, egy bányász-, egy mérnök-, egy gazdasági, 4 ipar- és több más szakiskolája. 1895. megjelent 52 napilag, 16 lap hetenként háromszor, 28 hetenként kétszer, 64 heti és 28 havi folyóirat. A gyarmat összes bevételei 1896-ban 4.107,078 és kiadásai 4.370,481 fontsterling. A főváros Wellington.

Ú.-ot 1642 dec. 13. Tasman fedezte föl; pontosabb ismeretét Cooknak köszönhetjük, aki a szigetet 1769-70. körülhajózta, 1773. és 1777. meglátogatta. Az első keresztény hittérítő, Marsden Sámuel, 1814. jelent meg a szigeten; ez idő óta az őslakosok lassan-lassan keresztényekké lettek. Miután a betelepedő európaiak és az őslakos maorik közt több ízben véres harcok folytak, 1840. a szigetet a brit korona önálló gyarmatává tették; sokáig azonban a hibás közigazgatási intézkedések és belső viszályok miatt fölvirágozni nem tudott, míg végre Sir George Grey (1847-53) kormányzó intézkedései a gyarmatot fölvirágoztatták. Az 1860-66 közt dúló maori háború ezt egy időre megakasztotta, de azóta a továbbfejlődésnek nem volt akadálya. Tudományos ismertetésére legtöbbet tett Hochstetter és Haast (meghalt 1887.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is