Ujfalvy Károly Jenő

(mezőköveski), nyelvész és utazó, szül. Erdélyben 1842 máj. 18-án. 1853. katonaintézetbe adták, honnan 1861. mint hadnagy lépett ki. 1864. lemondott a katonai pályáról s tudományos dolgokkal kezdett foglalkozni. 1866. a bonni egyetemen hallgatott; nagyobb utakat téve, 1867. állandóan Párisba költözött, hol a tanári vizsgát letéve 1870. a versaillesi gimnáziumban a német nyelv tanára lett. 1872. a francia kormány megbizásából az osztrák iskolákat tanulmányozta. 1876. mint a keleti akadémia magántanára, ismét a francia kormány megbizásából Közép-Ázsiába ment, honnét visszatérve a keleti akadémia rendes tanárává lett. 1880. ismét nagyobb utat tett Közép-Ázsiában nejével együtt, de onnan már betegen tért vissza s később szeme is elgyöngülvén, nyugalomba vonult. U. művei közül nevezetesebbek: La langue magyare, son origine (Versailles 1871); La Hongrie, son histoire (u. o. 1872); Recherches sur le tableau ethnographique de la Bible (u. o. 1873); Le Syr-Daria, le Zerofchene et le pays des Sept-Rivieres de la Sibérie (u. o. 1879); Les Bachkis. les Vepres (u. o. 1880). Szerkesztette a Revue de philologie et etnographie (Páris 1874-77) folyóiratot. Adott francia Petőfi-fordítást (1871). Ezenkivül irt finn nyelvtant, több magyar költeményt s a Kalevalát fordította le franciára. Neje Bourdon Mária, kivel 1868. kelt össze, középázsiai utazásáról igen ügyes könyvet adott ki: De Paris a Samarkand, impressions de voyage d'une Parisienne cím alatt (Páris 1879), mely magyar fordításban is megjelent Révai Utazások könyvtára c. gyüjteményében (Budapest 1882). Ugyanerről az útról a szerző a magyar földrajzi társaságban is tartott előadást. U. utazása alatt igen sok és becses anyagot gyüjtött az antropologia, etnográfia s archeologia terén és mindenféle érdekes tárgyak és leletek gyüjteményével tért haza. Tudományos munkásságát és sikeres utazásait európaszerte elismeréssel fogadták; a m. tud. akadémia 1875. tagjává választotta s a magyar, sz.-pétervári, bécsi, amsterdami, müncheni, római földrajzi társaság tiszteletbeli és levelező tagjául; Franciaország a becsületrend keresztjével tüntette ki, uralkodónk pedig a Ferenc-József-renddel.

Forrás: Pallas Nagylexikon