-család. Az idősebbik a Csák-nemzetségből ered, ősük Pós
mester IV. Bélának mint kiskirálynak tábornokmestere volt. Fia Ugrin 1268.
szörényi bán, 1273. főlovászmester, szerémi főispán, 1277. tárnokmester volt.
Az Árpád-ház kihaltával Róbert Károly hive, s 1304-11. újra tárnokmester. Fia
Miklós 1250. Aversa ostrománál súlyosan megsebesült; 1358-59. országbiró volt. 1360
körül László nevü fiával együtt meghalt s velök az Ú.-család idősebb ága sírba
szállott.
Az ifjabb Ú.-család őse Kont Miklós volt, ki 1364. Lőkös fia
Lászlóval együtt kapta a kihalt idősb Ú.-család valkóvármegyei (ma
szerémvármegyei Illok) Újlak birtokát. Kont Miklós fiai közül Miklós 1395 körül
utódok nélkül halt el, Bertalan vitézi hirnévre tett szert s 1380. Hedvig és
Osztrák Vilmos eljegyzésénl az országnagyok sorában foglalt helyet. Nemsokára
elhalt, László és Imre (macsói bánok 1404-18) fiakat hagyván hátra. László fia
Miklós erdélyi vajda, macsói bán, Bosnyákország királya volt. Kezdetben Hunyadi
János győzelmeinek részese, 1445. az országot kormányzó országtanács tagja,
tekintélyes főúr s az ifju László király kiszabadításának legfőbb mozgatója volt.
Nagyravágyása és a Cilleiek izgatása ellenségévé tette annak a Hunyadi-háznak,
mellyel kezet fogva nagy dolgokat vitt véghez. Mátyás király trónját is
megdöngette, de ennek győzelmei meghódolásra birták. Mátyás kedvezéssel
kötelezte le magának; fiának keresztapja lett, őt magát 1471. Bosnyákország
királyává nevezte ki, s megengedte, hogy magát Jajcában megkoronáztassa. Meg is
maradt hű lélekkel ezután Mátyás mellett s kiérdemelte a népszerü királytól azt
a figyelmet, hogy ez halálos ágyán is meglátogatta. Gazdaságát és hatalmát
örökölte kalandos életü fia Lőrinc szerémi herceg. Szereplését még Mátyás
korában megkezdte mint hűséges kisérője háborus útaiban. Korvin János
támogatásában hű maradt Mátyáshoz, de ebben, az eredményt tekintve, elég
hálátlan dologhoz fogott, pedig elég nagy lelkesedéssel látott hozzá.
Elfoglalta Korvin János számára a budai várat is, de innen kénytelen volt
távozni, s visszavonulásában Kinizsi és Báthory üldöző hadai elől futásnak
eredni. Elkeseredésében Ulászló királyt s az ország törvényeit semmibe sem
vette, a déli püspökök jószágait pusztítgatta, sőt arra a gyanura szolgáltatott
okot, hogy a törökkel cimborál. A király idézésére nem jelent meg s ezért
1494-95. előbb az erdélyi vajda, majd Somi Józsa temesi ispán hadai megbüntették,
mig végre kegyelemért esedezett, mit Ulászlótól meg is nyert. 1511. belgrádi
bán és használja a macsói bán címet is, 1517. országbiró. 1524. bekövetkezett
halála után az utolsó U. gazdag öröksége hires pert támasztott. Ő maga
kölcsönös örökösödési szerződéssel Szapolyai Istvánnak igérte oda vagyonát még
ifju korában, s 1525. a kir. törvényszék ezt Szapolyainak meg is itélte. A
koronaügyész perújítására 1526. a törvényszék Verbőczy elnöklete alatt a korona
javára döntött, mert egy ízben csak azon feltétel alatt menekedett meg Lőrinc a
jószágvesztéstől, ha birtokai halála után a koronára szállanak. Miklós és
Lőrinc síremlékei a Ferencrendiek újlaki (illoki) egyházában ma is láthatók. V.
ö. Turul (III., 119-22); Századok (1870, 139-154); Archeologiai Értesítő
(1889); Pór és Schönherr; Az Anjou-ház és örökösei; Fraknói, A Hunyadiak és
Jagellók kora.
Forrás: Pallas Nagylexikon