Újrafelvétel
a bűnvádi eljárásban jogérvényes itélettel végérvényesen
eldöntött ügynek ismételt tárgyalása. Ú.-nek ugy az elitélt vádlott javára,
mind a vádlott hátrányára van helye. Nevezetesen a vádlott javára akkor: 1. ha
az elitélt ellen az alapperben bizonyítékul hamis okirat, hamis tanuzás vagy
szakértői vélemény szerepelt; 2. ha a biróságnak valamely tagja meg volt
vesztegetve, vagy hivatalos kötelességét a büntető törvény súlya alá eső módon
megsértette; 3. új bizonyítékok alapján, amelyek az elitéltnek nem bűnösségét,
vagy a büntető törvénykönyvnek egyhébb intézkedése alá eső bűnösségét teszik
valószinüvé; 4. ugyanarra a büntető cselekményre hozott s egymással ellentétben
több itélet alapján. P. ugyanabban a bűnesetben több itélet alapján. P.
ugyanabban a bűnesetben az egyik itélet Péternek, egy másik itélet Pálnak mint
egyedüli tettesnek bűnösségét állapítja meg. Az 1-3. alatti okokból a felmentett
vádlott terhére is van Ú.-nek helye; az elitélt vádlott terhére is oly célból,
hogy a büntető törvény súlyosabb rendelkezése alkalmaztassék; azonban az új
bűnvádi perrendtartás szerint csak bizonyos megszorításokkal. A vádlott terhére
Ú.-nek a dolog természete szerint csak az elévülési határidőn belül lehet
helye, mig a vádlott javára az Ú. e. határidőhöz kötve nincs. A vádlott javára
nemcsak az elitélt, de hozzátartozói is kérhetnek Ú.-t és pedig a modern
törvények szerint az elitélt halála után is. Az Ú. megengedhetőségének
kérdésénél két szempont jő figyelembe. Az egyik az itélt dolog (res rudicata)
jogérvénye, melyet könnyelmüen bolygatni nem tanácsos, a másik az anyagi
igazság érdeke s a birói tévedés lehetőségének felismerése.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|