Ulrik

Württemberg hercege, a megőrült IV. Henrik gróf fia, szül. 1487., megh. 1550 nov. 6-án. Unokaöccse I. (Szakállas) Eberhard herceg udvarában nevelkedett s 1498-ban, II. Eberhard letétele pedig teljesen önállóan uralkodott. 1504. részt vett a bajor-landshuti örökösödési háboruban. Hessennel szövetkezve végrehajtotta a birodalmi átkot Fülöp pfalzi grófon, ami birtokainak tetemes növelésével járt. Később szerencsétlen házassága Sabina bajor hercegnővel (Miksa császár unokahugával) kicsapongó életre és kötelességének elhanyagolására birta és ezen idő alatt lelketlen tanácsosai a népet zsarolták. A nyomasztó adók s a sanyaru esztendők lázadása birták a népet (1514). Ezen u. n. «Szegény Konrád»-féle felkelésnek U. csak ugy vehette elejét, hogy a tübingai szerződés által több rendbeli előjogokat biztosított népének, mely azok fejében a herceg rengeteg adósságait kifizette. 1515 máj. 7. egy vadászat alkalmával sajátkezület megölte Hutten Jánost, kit neje szeretőjének tartott; e miatt a birodalmi gyülés 1516 okt. 11. és újabban 1518 jul. átkokkal sujtotta, mire a sváb szövetség, Hutten U.-kal élén, Württemberget 1819 ápr.-ban elfoglalta, U.-ot makacs ellenállása dacára elűzte és országát 1520. V. Károly császárnak eladta. A császár az 1530-iki augsburgi birodalmi gyülésen Ferdinánd öccsének adományozta az országot. U. hosszabb bolyongás után Marburgban telepedett le Fülöp hesseni tartománygróf udvarában, ahol a reformációval ismerkedett meg. 1534. feloszlott a sváb szövetség, mire hesseni Fülöp 20,000 emberrel benyomult Württembergbe s a Lauffen mellett (a Neckar mentén máj. 13.) kivívott győzelem árán visszaszerzé a hercegséget U. számára, aki azt ezentúl a Kaadenben (Csehország) jun. 29-én osztrák alhűbért birta. Ezentúl kötelességtudóan uralkodott és nemsokára keresztülvitte országában a reformációt. 1546. mint a schmalkaldeni szövetség tagja tetemes haderőt küldött a Duna mellett gyülekező szövetséges sereghez, amiért őt V. Károly a háboru szerencsétlen kimenetele után tetemes bánatpénz fizetésére itélte. Azonfelül több várat vett el U.-tól. A herceg hiába vetette magát Ulmban a császár lábaihoz és hasztalan ismerte la az augsburgi interimet, a császári törvényszék mégis fogsággal és letevéssel fenyegette; de az itélet kimondása előtt elragadta őt a halál.

Forrás: Pallas Nagylexikon