Ulster

(ejtsd: ölszter), Irország legészakibb fekvésü tartománya, 22,188 km² területtel, (1891) 1.619,814 lak., akiknek száma a kivándorlás folytán (1893-ban 10,525) mindig apad és akik közt 744,357 kat., 361,917 ir egyházbeli, 427,810 presbiteriánus, 40,525 metodista. A partok nagyon szakadozottak; rajtuk sok a mélyen benyuló, részben tóhoz hasonló (lough) öböl és kikötő. A tartomány részint síkságokból, részint hullámos vidékekből, észint hegyes vidékekből és hegycsoportokból áll. Igy emelkednek DK-en a nagyobbára gránitból álló Down- v. Mourne-Mountains a 852 m. magas Slive-Donarddal, ÉK-en az Antrimi-hegyek az 553 m. magas Torstannal, É-on a Sperrin-Mountains a 683 m. magas Sawellel, ÉNy-on és Ny-on a Donegali hegyes vidék a Bluestackkel (676 m.), végül DNy-on a Fermanaghi-hegyek a Cuilcaghgal (631 m.). U.-ben vannak Irország legnagyobb tavai; ezek a Lough Neagh és a Lough Erne. Az elsőből folyik ki a Bann É. felé, az utóbbiból az Erne Ény. felé; a kettő közt van a Lough Foyleba torkolló Foyle. Carrick-on-Shannontól az Erne-tóig vezet a Shannon-csatorna, az Erne-tótól pedig az U.-csatorna a Blackwaterig és Lough Neaghig. Mocsarakban és erdőkben sincs hiány. A földnek mintegy 28%-a van eke alá fogva, 6% lóherés és rét, 28% legelő. A fő foglalkozás az állattenyésztés, a földmívelés és vászonfehérítés, továbbá a sörfőzés. A kivitel cikkei a vászon, len, vaj és besózott hús. Grófságai: Down, Antrim, Londonderry, Donegal, Tyrone, Armagh, Monaghan, Cavan és Fermanagh (l. e cikkeket).

Forrás: Pallas Nagylexikon