ultrahang
fizika
A hallható hangok frekvenciáját (16 kHz) meghaladó frekvenciájú hang. Ilyen hangot főleg szilárd testekben és
folyadékokban keltenek, különféle vizsgálatok elvégzése céljából. Ezért kiterjedtebb értelemben ultrahangnak neveznek minden
hasonló célra keltett hangot. Az ultrahangnak igen széles körű a gyakorlati felhasználása. Anyagvizsgálati célokra azt a
tulajdonságát használják fel, hogy az anyagokban egyenes vonalban terjed, és az anyagban visszaverődik az anyagot
határoló felületekről. Ily módon ki lehet mutatni hibahelyeket (pl. zárványokat) öntvényekben. Használható az ultrahang beton
szilárdságvizsgálatára, anyagok rugalmassági modulusának megállapítására. További alkalmazási terület az ultrahangos
anyagmegmunkálás, így pl. az ultrahangos köszörülés, csiszolás. E műveletek során ultrahanggal rezgésbe hoznak olyan folyadékot,
amelybe előzőleg beleadagolták a csiszolószemcséket. Az eljárás előnye, hogy igen kemény nem villamos vezető (pl.
keramikus) anyagok is megmunkálhatók vele. Ipari célokra az ultrahangot szilárdtest-generátorokkal keltik. Három
eljárás terjedt el: a magnetostrikciós, a piezoelektromos és az elektrostrikciós. A magnetostrikciós eljárásnál azt a
jelenséget használják fel, hogy a váltakozó árammal gerjesztett mágneses térbe helyezett ferromágneses anyag a
gerjesztőáram frekvenciájának megfelelően tágul és összehúzódik. Ily módon ultrahang keltésére is fel lehet használni. Az
elektrostrikciós eljárás lényege ugyanez: bizonyos anyagok váltakozó erősségű elektromos térben periodikus
méretváltozást mutatnak.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|