Unitárius vallás

A reformáció korában Erdélyben bevett és törvényes joggal felruházott négy vallás közül a negyedik. Alapelve: az Isten lélek és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják. Isten lélek, tehát személy, és úgy személyére, mint lényére nézve oszthatatlan egység; mindenható erő, akarat, bölcsesség, igazság, jóság, szeretet; aki teremt, táplál, fenntart és a tökéletesedés útján vezérel mindent, minthogy célja az, hogy minden tökéletes és boldog legyen. Az isteni cél megvalósítását míveli minden lény úgy is, mint Isten teremtménye, úgy is, mint önálló egyed, de nem egyenlő mértékben, mivel erre legelső helyen hívatott az ember. Némelyik ember mintegy elhívásból működik az isteni cél megvalósításán. Ilyen ember volt Jézus, kinek az isteni lélek mérték fölött adatott, aki az ő atyja akaratához hű volt mindhalálig. Jézus példás életével, bölcs és isteni eszméivel az emberiségnek legnagyobb jótevője, az Isten országának itt a földön megalapítója volt, ki ezért nemcsak követésre, hanem hálás tiszteletre méltó. Az unitáriusok Jézus természetfölötti származását és testi föltámadását nem tanítják, mert nem tartják az evangéliumok tanításával és a józan ésszel összhangzónak, ellenben tanítják, hogy Jézus személyében bebizonyult, hogy az ember a test gyarlóságait legyőzheti és tökéletes emberré lehet. Jézus a legtökéletesebb példánykép minden embernek az életre, a munkásságra, az erkölcsi fönségre és a halálra is. Jézus a keresztény egyház megalapítója, mely méltán neveztetik az ő nevéről (Christianus). Jézusban az Isten lelke munkálkodott, ugyanaz munkálkodik az emberben is, míg ez el nem homályosítja. Lélek az, amely megelevenít, de e lélek nem személy, hanem az az isteni erő, amely minket minden jóra vezérel. A lélek szünetlen küzdelemben van a testtel s igen gyakran ennek a vágyai, kívánságai és ösztönei legyőzik és megsemmisítik a lélek működését. Így származnak a hibák, vétkek és bűnök, tehát ezekért mindenki maga felelős. A bűn senkinek másnak be nem tudható, azt senki el nem veheti, de mindenki megjobbulhat, ha megtér, s kegyes és istenes életet folytat. Az istenes életnek számos eszköze van. Ilyen első helyen az egyház, mely a hívőknek önkéntes egyesülete a saját lelki javukra és az Isten dicsőségére. Az egyház szervezett testület, melynek megvannak a kormányzó közegei és eszközei. A magyarországi unitárius egyház szervezete episzkopális-presbiteri. Feje a püspök, kit egyházi férfiak közül választanak és felszentelnek, vagy hivatalba iktatnak élethossziglan. Az egyháznak van két világi feje: főgondnokok, kiket a zsinat választ. A püspök a legújabb időkig szuperintendens címet viselt, de a hazai alkotmány helyreállítása óta a közéletben és kormányi iratokon is a püspök cím használtatik. A püspök az egyház kormányzó testületeinek egyházi, az idősebb főgondnok világi elnöke. A püspök jogkörébe tartozik a lelkészek rendelése, az egyházközségek és iskolák főfelügyelete. A főrendiház reformja óta a püspök v. a főgondnok főrend.

Az unitárius egyház legfőbb hatósága az egyházi vagy zsinati főtanács, melynek jogkörébe tartozik az egyházi törvények alkotása, a püspök és főgondnokok választása, a lelkészek fölszentelése. Zsinati főtanács négy évenként egyszer, egyházi főtanács évenként egyszer tartatik. Központi hatóság az egyházi képviselőtanács, mely állandóan Kolozsváron székel, s a folyó ügyeket intézi. Mindenik tanácsot választott egyháztanácsosok alkotják. Az unitárius egyház összes egyházközségei Magyarországon egy egyházkerületbe vannak beosztva: magyar unitárius vallásközönség címen, ez ismét feloszlik nyolc esperesi egyházkörre, melyeknek élén egy-egy esperes és két világi gondnok áll. Az egyházkörök saját belügyeiket közgyűléseiken intézik. Az egyházközségek száma 110 anya- és 50 leányegyházközség. Az előbbiek magok választják lelkészeiket és a püspök nevezi ki. Mindenik egyházközségnek van temploma (imaház), iskolája, lelkészi és tanítói lakása s némi fekvő birtoka. Az egyházközségek fekvő birtoka mintegy 10,000 hold. Az egyház egyetemének van mintegy 6000 hold birtoka, amely kegyes alapítványokból áll. Az unitáriusok egyházi szertartása egyszerű, melyben fő súly a közös imádkozásra, szónoklásra és éneklésre van fordítva. A hét köznapjain reggel és este ének és rövid imádság, vasárnap délelőtt és délután istentisztelet tartatik. A templom dísze a szószék, úrasztala és az orgona, mely utóbbit azonban csak mintegy száz éve vették be. Négy fő ünnepet tartanak: Karácsonyt, Nagypénteket, Húsvétot, Pünkösdöt. Rendesen négyszer élnek úrvacsorával, melyet két szín alatt vesznek: Karácsonykor, Húsvétkor, Pünkösdkor és ősszel. Templomszentelés és zsinat alkalmával szintén élnek úrvacsorával. Tanintézeteik: Kolozsváron papnevelő intézet 5 tanárral, 13 növendékkel; főgimnázium 14 rendes és 3 helyettes tanárral, 362 növendékkel; Székelykeresztúron algimnázium 7 tanárral, 185 növendékkel.

Az U. történelme a reformációval kezdődik, ámbár a IV. és V. sz.-ban a Sabellius és Arius nevéhez fűzött vallási áramlatok ugyanily jellegűek voltak. Kevéssel a reformáció kezdete után Olaszországban, Svájcban, Németalföldön, Lengyelországban, Erdélyben és Magyarországon is jelentkeztek e hitnézet vallói. Magyarországon a Tisza partján, a felvidéken, a Dunán túl több helyen s főleg Nagyvárad, Debrecen, Békés, Makó, Hódmezővásárhely, Temesvár, Pécs városokban és környékén voltak unitáriusok. Nevezetes vezérei voltak: Köröspeterdi Arany Tamás, Egri Lukács, Alvinczi György, Karádi Pál stb., kiket sokszor üldöztek és bebörtönöztek. A magyarországi unitárizmusnak értékes maradványa a Pécsi disputatio magyar nyelven. Erdélyben az országgyűléseken folyt hitviták alatt érlelődött meg az unitárius eszme. Először 1566. kezdette hirdetni Dávid Ferenc (l. o.) kolozsvári pap és első püspök. A külföldről ide menekült kitűnő tudósok: Blandrata György, Palaiologos Jakab, Sommer János, stb. és János Zsigmond fejedelem támogatása mellett oly gyorsan terjedt, hogy 1568. törvényesen bevétetett. A terjesztés munkájában fő része volt Dávid Ferencnek a szószék, a sajtó és a nyilvános hitviták útján, melyek közül nevezetesebb a gyulafehérvári, mely négy napig, a nagyváradi, mely nyolc napig tartott a fejedelem és főrendek gyakori részvétele mellett. 1571., midőn János Zsigmond (l. o.), az alig 31 éves fejedelem meghalt, Erdély magyarsága nagy részben, Kolozsvár, Brassó, Szeben városok német lakosságának nagy száma követője volt az U.-nak, de a katolikus Báthoryak alatt jogaik megrövidítése, gyulafehérvári nyomdájuk elvétele, a cenzúra behozatala következtében terjedésük megakadályoztatott és Dávid Ferenc elitélésével (1579) erejük megtöretett. Innen kezdve csaknem 300 esztendeig folytonos önvédelem, gyakran élethalálharc volt sorsuk. A XVI. sz. végén, az ifjú, jeles püspök, Enyedi György (l. o.) idejében lendületet nyert, miután a fejedelemnek a lengyel trónhoz való viszonya némi pihenőt engedett, de ugyanekkor már jelentkezett a szombatosság, mely egyelőre a Krisztus imádása elleni reakció volt, de azután zsidózó tévelygéssé fajult. Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek alatt a szombatosok miatt sokat zaklatták az unitáriusokat, és a dési egyezség (Complantio deesiana, 1638) alapján Dajka Keserű János püspök vezetése alatt számos egyházuk elvétetett, az ev. ref. egyházhoz csatoltatott és a háromszéki egyházak látogatása az unitárius püspöknek eltiltatott. A XVII. sz. irodalmilag is fölötte terméketlen volt. Enyedi György munkájának: Az ó- és újtestamentumi helyek magyarázatának magyar kiadásán kívül néhány káté és halotti beszéd látott napvilágot. A XVIII. sz.-ban II. Lipót alatt lábra kapott és Mária Terézia alatt hatalmaskodó katolikus reakció megsemmisítéssel fenyegette. 1848. a szabadelvű pozsonyi országgyűlés a XX. t.-c. 1. §-ában az U.-t Magyarországra nézve is törvényesen bevett vallásnak nyilvánítja. Közvagyonunk, tanintézeteink, egyházi és iskolai épületeik nagy része az utóbbi 30 év alatt megújult. Az egyház híveinek száma jelenleg 65,000. A magyarországi részekben az utóbbi években Hódmezővásárhelyen, Mezőberényben, Orosházán, Polgárdiban és Budapesten alakultak gyülekezetek. A külföldi unitáriusokkal élénk összekötésben állanak, és azoktól úgy szellemi, mint anyagi támogatást bő mértékben nyernek. Irodalmi munkásságuk élénk. Kéthavi folyóiratuk a Keresztény Magvető (1861 óta), egyhavi az Unitárius Közlöny, időszaki a Fiatalság Barátja.

Forrás: Pallas Nagylexikon