Unius libri homo

(lat.) a. m. egykönyvü ember, azaz olyan félművelt egyén, aki a dolgot csak egy könyvből vagy szempontból tudja s a többiek ismeretének hiányában mindig arra az egyre hivatkozik. A mondás eredete aquinói szt. Tamásra vezethető vissza, aki (ha nem is egészen ilyen értelemben) először használja e fordulatot: Timeo hominem U., félek az egykönyvü embertől (Summa theologiae I. rész), értvén alatta, hogy vitatkozásban fél az olyan ellenféltől, aki csak egy könyvet olvasott, de azt szóról-szóra tudja.

Forrás: Pallas Nagylexikon