Unterwalden

svájci kanton a Vierwaldstätti tó, Uri, Bern és Luzern közt, 765 km² területtel. A Kernwald két fél kantonra osztja; ezek: Obwalden vagy U. ob dem Wald és Nidwalden. Az előbbi magában foglalja a Sarner Aa, a Sarni-tó környékét, a lungerni és engelbergi völgyeket összesen 475 km² ter., mig U. többi része, Nidwalden vagyis U. nid dem Wald 290 km² területü. Obwalden földjéből 400 km²-nyi terület termő föld és pedig 290 km² szántóföld, kert, rét vagy legelő, 109 km² ter. pedig erdő. Nidwaldenben a termőföld 218 km², és pedig 72 km² erő, 146 km² szántóföld, kert, rét vagy legelő. Mindkét fél kantonban a fő foglalkozás az alpi gazdálkodás, állattenyésztés és gyümölcstermelés. A hegyekből mészkövet, gipszet és palát törnek. Obwaldenben Schwendikaltbad, Nidwaldenben pedig Rotzloch a legismertebb ásványvizforrások. Obwalden lakóinak száma (1885) 15,043 (7515 férfi), akik közt 14,702 német, 30 francia és 300 olasz. A születések száma (1894) 349, a házasságoké 69, a halálozásoké 277. Nidwaldenben a lakosság száma (1888) 12,538 (6146 férfi), ezek közül 12,116 német és 402 olasz; született (1894) 371, meghalt 301, a házasságkötések száma 80. Az ipar és kereskedelem emelkedőben van. Mindkét fél kantonban a szavazójoggal biró polgárok összessége dönt az új törvények dolgában, választja a landammant, a kormánytanácsot és a felső biróság tagjait. A törvénymegvitató tanácsot (Obwaldenben Kantonsrat, 80 tagu, Nidwaldenben Landrat, 250 választóra 1 tag), ellenben a politikai községek választják. A svájci szövetségi törvényhozó testület mindkét házába mindegyik fél kanton 1-1 tagot küld ki. Obwalden fővárosa Sarnen, Nidwaldené Stans. A népiskolákon kivül van U.-ban egy gimnázium és egy liceum. A mostani U. kanton helyén valószinüleg már a VII. sz. óta alamannok laktak és a XII. sz. óta volt két részre osztva. A XII. és XIII. sz.-ban nagyobbára Murbach, Beromünster és Muri kolostorok birtokában volt és a Habsburgok fenhatósága alatt állott, akiknek közvetetlen birtokaik is voltak. 1245-50. Obwalden hiába kisérlette meg a Habsburg-fenhatóságot lerázni. 1291. kötötte meg először Ob- és Nidwalden Urival és Schwyz-cel a szövetséget, amelyet 1315. megújított és amely a svájci szövetségnek alapjává lett. A következő időkben U. a svájci szövetség sorsában részesült. A helvét akotmány 1798. Waldstätten kantonhoz csatolta; Obwalden ennek alávetette magát, de Nidwalden nem tágított és ezért a franciák elfoglalták és iszonyuan elpusztították. 1803. és 1815. visszakapta önálló kantoni jogait. Nidwalden azonban az új rendet ismét nem akarta elfoglalni, amiért svájci szövetségi csapatok szállták meg és az engelbergi völgyet Obwaldenhez csatolták. Ez idő óta U. mindig a konzervativ párthoz tartozott. V. ö. Gut, Der Überfall in Nidwalden im Jahre 1798 (Stans 1862) és Christ, Ob dem Kernwald (Basel 1869).

Forrás: Pallas Nagylexikon