Uralszk
Terület Orosz-Közép-Ázsia Ny-i részében, Szamara,
Orenburg, Turgaj-vidék az Aral-tó, Transzkaspia, a Kaspi-tenger és Asztrakán
közt, 360,437 km2 ter., (1889) 569,552 lak. Uralszk halmos és termékeny
steppe-vidék, amely déli részében a Fekete-tenger felszinénél mélyebben fekszik
és itt sót-homokos talaju. K-i részén az Urál végső ágai és a Mugodsar hegység
emelkedik. Fő folyója az Urál, kisebb az Emba. A tavak 3857 km2
területet foglalnak el. Az éghajlat erősen kontinentális és száraz. A lakosok
kirgizek (450,000), oroszok (105,000), tatárok, kalmukok, baskirok. Vallásra
nézve nagyobbára mohammedánusok (76,4%), azután orosz ortodoxok (12,9%),
raszkolnikok (10,5%) stb. A fő foglalkozás az állattenyésztés és halászat.
1889. volt 388,800 ló, 370,700 szarvasmarha, 2 millió juh, 157,000 teve. Az
ipartelepek faggyuolvasztók, téglaégetők, bőrcserzők, malmok stb., összesen
800,000 rubel értékü árutermeléssel. Járásai: Emba, Gurjev, Kalmükovszk s Uralszk.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|