Urban Károly

Lovag, osztrák táborszernagy, szül. Krakóban 1802 aug. 31., megh. Brünnben 1877 jan. 1. Olmützben végezte katonai tanulmányait s azután mint hadapród 1821. a császári seregbe lépett. Ugyanebben az évben Novara mellett harcolt. 1843 óta Temesváron működött, mint a Bánság kormányzójának szárnysegéde. 1848. egy határőrvidéki (román) ezredben szolgált és első pillanattól fogva a magyarok ellen foglalt állást. 1848 okt. a bécsi kormány Észak-Erdély főparancsnokává tette. Bem dec. 19. a csucsai csatában fényesen legyőzte, majd pedig bekerítette. Csak nagy nehezen birt U. Apahidánál áttörni a honvédek sorain, mire a Mezőségre húzódott vissza; de Bem ide is követte és 1849 jan. elején Erdélyből a borgói szoroson át teljesen kiszorította. Febr. 6. ugyan U. újból átkelt a magyar határon, de csakis a határt borító erdőkben és Borgóban birta magát fentartani. Az 1849-iki nyári hadjárat kezdetén U. ezredest az orosz elővédhez osztották be Grotenhjelm tábornok mellé, akivel azután (aug.) Kolozsvárt, Gyalut és a csucsai hegyszorost megszállotta; aug. 18-án pedig Zsibónál győzték le a honvédeket. 1850 óta U. Kolozsvárott állomásozott mint hadosztálykerületi parancsnok. 1857 szept. táborszernaggyá tették és az Olaszországban állomásozó VII. hadtest élére állították. 1859. részt vett a montebellói ütközetben és Garibaldi önkéntesei ellen harcolt Varese mellett. Solferinónál is jelen volt és aztán Verona parancsnoka lett. 1865 máj. 1. nyugalomba vonult. - Fia Károly, aki szintén a katonai pályára lépett, részt vett az 1878-iki boszniai okkupációban.

Forrás: Pallas Nagylexikon