Urbáriumok
(lat.), a volt földesúr s a jobbágy kölcsönös jogait és
kötelezettségeit szabályozó irásbeli rendeletek. Ily rendeleteket a régibb
időkben maguk a földesurak adtak ki, de e rendeletek egyoldalu, hiányos s
hézagos intézkedéseikkel valóban tarthatatlan állapotokat idézvén elő, Mária
Terézia az urbéri viszonyokat rendszeresen szabályozta, és pedig, miután ez
törvényhozási úton nem sikerült, rendeletét a törvényhozás mellőzésével a
kormányszékek útján adta ki és hajtatta végre. Ez a Mária Terézai-féle 1767-iki
U. Az 1791. XXXV. t.-c. a földesúr és a jobbágy közti viszonynak
törvényhozásilag elintézését s az urbérnek országgyülésen leendő kidolgozását
rendelte el a törvényhozási mű elkészültéig a Mária Terézia-féle U.-nak
ideiglenesen hatályban fentartásával. A viszonynak szabályozása azonban csak az
1832-36-iki országgyülésen került rendszeres tárgyalás alá. Erre vonatkoznak:
az 1836. IV. t.-c. a jobbágyok költözéséről; 1836. V. t.-c. a jobbágytelki
állományról; 1836. V. t.-c. a jobbágyok hasznairól; 1836. VII. t.-c. a jobbágyi
tartozásokról; 1836. VIII. t.-c. az urbéri kötésekről; 1836. X. t.-c. a
földesúri törvényhatóságról és az urbéri perről, melyeken az 1840. VII. t.-c.
némi módosításokat eszközlt. Igy maradt a dolog 1848-ig, amidőn az 1848. IX.
t.-c. az urbéri viszonyt megszüntette.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|