Urbéri birtok

azok a telkek, amelyek az urbéri táblákba mint az urbéri jobbágy és urbéri zsellértelkek állománya beiktatvák, v. későbbi időben urbéri tartozások szakadatlan megvétele által ilyeneknek bizonyultak, akár voltak azok urbéri, akár urbért pótló szerződési bánás alá vetve. A jobbágytelki állománynak (sessio colonialis) nevezett urbéri teleknek két része van, u. m. a belső telek vagyis a házhely (fundus intravillanus) és a külső telek, azaz a szántóföldek és a rétek (fundus extravillanus). A belső telek egy holdban van meghatározva, vagyis az urbarium szerint két pozsonyi mérő vetésnek való föld. A belső telek hiánya a külsőségben pótolható, netáni feleslege pedig abba beszámítandó. A külső telket a szántóföldek és rétek teszik. Ezeknek kiterjedésére nézve az egyes vármegyékben nagy különbség van. E tekintetben minden egyes vármegyének jobbágytelkein több osztályba soroltattak; de az osztályok száma sem egyforma, s kettő és öt között változik, már t. i. a szántóföldekre nézve; a réteknek mindenütt három osztálya van, a szerint, amint azokon sarju minden évben terem, vagy csak néha, v. soha. A szántóföldek hold számra, a rétek kaszás számra vannak osztályozva. De továbbá a holdak száma ugyanabban az osztályban a különböző vármegyékben különböző. Igy p. Csanádban az első osztályu szántóföldekből 36 hold esik egy telekre; Árvában csak 24 hold. A holdak nagysága sem egyforma és bizonyos különös kivételeket nem számítva, a földek termékenysége és kedvezőbb fekvéséhez képest 1100-1300 négyszögöl közt változik. A kaszálónak ölek szerint meghatározott térmértéke nincs s a kaszás rét oly darab föld, amelyen évenkint, a sarjut oda nem számítva, egy szekér széna terem. Egy hold szántóföldet egy kaszás réttel és viszont lehetett pótolni. Az ily pótlásként adott földek az u. n. pótföldek (l. o.). Az urbéri telek állományához nem tartoztak, de a jobbágyoknak haszonvételeit tették az erdei haszonvételek és pedig a faizás s jelesül a tűzi- és az épület-faizás; a makkoltatás, a gubacs- és gyümölcsszedés, s az erdő földének használata; a nádlás és a legeltetés.

Az urbéri telektől megkülönböztendők a zsellértelkek, a puszta telkek (sessiones desertae), vagyis az urbéri táblákba bevezetett, de birtokosaik által utóbb elhagyott telkek; a foglalások, akár a jobbágy, akár a földesúr részéről történt a foglalás, p. elszántás által; a maradékföldnek (l. o.), az u. n. indusztriális földek, jelesül: az irtoványok (l. o.) és a szőllők; a majorsági birtok, vagyis a nemesi birtoknak oly részei, melyeket a földesurak mívelés, beültetés vagy haszonvételre szerződés mellett, évi szolgálmányok vagy bérfizetés ellenében és pedig nemcsak ideiglenesen, hanem örök időkre is átengedtek. Ily majorsági birtokok a majorsági vagy kuriális zsellértelkek, a bérföldek, a taksás, cenzuális, szolgalmi földek és a telepítvények (l. o.). A majorsági birtok tehát éppen nem U., de az azzal egybekapcsolt szolgáltatásokra való tekintettel az urbérivel rokon birtokviszonyt alkot.

Forrás: Pallas Nagylexikon