Urbéri kárpótlás
Az urbéri kapcsolatot hazánkban az 1848-iki törvényhozás
szüntette meg. A IX. t.-c. kimondotta hogy az urbér- és az azt pótló
szerződések alapján addig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és
pénzbeli fizetések a törvény kihirdetésétől fogva örökre megszüntetnek, s hogy
a törvényhozás a magán földesurak kármentesítését a nemzeti közbecsület
védőpaizsa alá helyezi. A bekövetkezett események megakaályozták az alkotmányos
törvényhozást abban, hogy a kártalanítás módja iránt intézkedjék. Az intézkedés
törvényhozáson kivül az 1853 márc. 2. és 1854 jun. 16-iki nyilt parancsok által
történt. E rendeleteknek anyagi intézkedéseit az országbirói értekezlet hatályukban
fentartotta. Ezzel összefüggnek: az 1868. XXXIII. t.-c. az urbéri
örökváltságokért országos alapból adandó megtérítésről; az urbéri kapcsolatból
fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló 1871. LIII. és az ezt
némileg módosító 1877. XII. t.-c. L. még Földtehermentesítés és
Szőllődézsmaváltság.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|