Urechia

(ejtsd: -kia) Vazul, román államférfi, történész és irodalomtörténetiró, született Peatra moldvai városban 1834. Egyetemi, bölcsészeti és jogi tanulmányokat a párisi és madridi egyetemeken végezte. Visszatérve hazájába, a jászvásári akadémián (ma egyetem) a román nyelv és irodalom történetének tanszékét bizták reá. 1864. a közoktatásügyi minisztériumba hivták s itt igazgatótanácsossá nevezték ki. 1865. ez állással kapcsolatosan a bukaresti felső iskolán (ma már ez is egyetemi ranggal bir) ugyancsak a román nyelv és irodalom történetét adja elő az elhalt Maiorescu János helyett. Munkái között legismertebb román irodalomtörténete (1700-ig) s a Costin Mironról szóló széles alapokra fektetett műve. Mint képviselő s később mint miniszter (s mint ilyent ismerjük mi leginkább) gyujtó, hazafias, sőt irredentisztikus szónoklatával tett nagy hatást a románságra. Ő alapította meg a makedo-román egyesületet a makedoniai románok fölsegítésére. Midőn a hirhedt liga 1891. megalakult, ő lett az elnöke. Majd lemondván, tiszteletbeli elnöke maradt. Ellenzéki korában fulmináns beszédeket mondott a szenátusban a magyarok ellen, mint akik a magyarországi románokat elnyomják.

Forrás: Pallas Nagylexikon