Urházy György

Hirlapiró, szül. Tokajban 1823 dec. 28., megh. Budapesten 1873 ápr. 21. Atyja Tokajból mint ref. lelkész Zsibóra költözvén, U. iskoláit ott, majd Zilahon és a kolozsvári ref. főiskolában végezte 1845-ben. 1847. erdélyi jeles irók és magyarországiak közreműködésével a két ország egyesítése érdekében Unio c. zsebkönyvet adott ki s ugyanez évben ügyvédi vizsgát tett Maros-Vásárhelyen; a következő évben ő is fegyvert fogott s mint huszárszázados vett részt a harcban. A szabadságharc leverése után Tokajban húzta meg magát, megtanult angolul s a nyugateurópai politikai irodalmat tanulmányozta, majd 1850. Pestre ment s a Pesti Napló dolgozótársa lett; 1853. III. Napoleon c. történeti és politikai munkát adott ki, melyért a becsületrendet kapta, de nem viselte; 1854. mint a Pesti Napló tudósítója a keleti háboru szinhelyére ment a török táborba s ott tartózkodása eredményeül Keleti képek (Pest 1854) c. munkája jelent meg, majd Kaukázus c. munkájában a magyar nemzet őstörténetével foglalkozott s e mellett a Magyar Posta c. politikai lapot szerkesztette. 1861. a zsibói kerület országgyülési képviselővé s az akadémia levelező tagjává választotta. Később a Hon segédszerkesztője lett, majd az Esti Lapok külföldi rovatát irta.

Forrás: Pallas Nagylexikon