Uri

Svájci kanton a Vierwaldstätti-tó, Schwyz, Glarus, Granbünden, Tessin, Wallis, Bern és Unterwalden közt, 1076 km² területtel. A kantont a Reuss és mellékvizeinek szűk völgyei alkotják, amelyeket minden oldalról magas, sziklás, glecserekkel takart hegyek fognak körül és amelyek É-nak az Urni-tó, a Vierwaldstättinek legdélibb ága felé nyulnak. A kanton Ny-i részében állanak az Urni- és Unterwaldeni-Alpok sziklaóriásai; D-en a Szt.-Gotthárd, K-en pedig a Glarni-Alpok. A fő völgy a Schöllenen nevü sziklahasadék által összekötött részekből Urseren és U.-ból áll. A számos mellékvölgy szűk és vad-romantikus, sok helyen gazdag nagyszerü tájképekben; közülök a legfontosabbak a Göschenen- és a Maienthal a Reusstól balra, a Maderani- és Schächenthal attól jobbra. A kantont a Reuss és mellékvizei öntözik. Az éghajlat a magassági viszonyokhoz képest (legmagasabb pont 3630, legalacsonyabb 437 m.) különböző. Andermattban (1458 m.) az évi középhőmérséklet 3, Altdorfban (478 m.) 9,5°. Az egész területből 478 km² (44,5%) termőföld, amiből 413 szántó, kert, rét vagy legelő. A termékek különfélék; mig az Urseren-völgy csaknem fátlan, a tó partján dió- és szelid gesztenyefák nőnek. A fő foglalkozás azonban az alpi gazdálkodás és csak a mélyebben fekvő helyeken a gabonatermesztés. Az Urseren-völgy kitünő sajtot szolgáltat. A lakosság fogyófélben van. 1880. még 23,694 volt és 1888. csak 17,249 (8351 férfi), azaz 1 km²-re 16. Ezek közt 17,027 német és 184 olasz anyanyelvü. Az ipar (dinamit-, parkettgyártás) a lakosok 14, a kereskedelem 7%-át táplálja. Fontos még a kantonra nézve az idegenforgalom a Szt.-Gotthard környékén, Seelisberg gyógyhelyen, a maderani, göscheni, andermatti völgyben. Az alkotmány tiszta demokratikus; a választók összessége választja a landammant, szentesíti a törvényeket stb. A Landrat (minden 4000 lakosra 1 tag) a törvényelőkészítő, a 7 tagból álló kormánytanács a végrehajtó hatalom. A székhely Altdorf (l. o.). A népiskolákon kivül van egy kanton-iskola Altdorfban. V. ö. Lusser, Der Kanton U. (St. Gallen 1834); u. az Gesch. d. Kantons U. (Schwyz 1862); Schmid, Allgemeine Gesch. d. Freistaates U. (Zug 1788-90).

Forrás: Pallas Nagylexikon