Uri
Svájci kanton a Vierwaldstätti-tó, Schwyz, Glarus,
Granbünden, Tessin, Wallis, Bern és Unterwalden közt, 1076 km2
területtel. A kantont a Reuss és mellékvizeinek szűk völgyei alkotják,
amelyeket minden oldalról magas, sziklás, glecserekkel takart hegyek fognak
körül és amelyek É-nak az Urni-tó, a Vierwaldstättinek legdélibb ága felé
nyulnak. A kanton Ny-i részében állanak az Urni- és Unterwaldeni-Alpok
sziklaóriásai; D-en a Szt.-Gotthárd, K-en pedig a Glarni-Alpok. A fő völgy a
Schöllenen nevü sziklahasadék által összekötött részekből Urseren és U.-ból
áll. A számos mellékvölgy szűk és vad-romantikus, sok helyen gazdag nagyszerü
tájképekben; közülök a legfontosabbak a Göschenen- és a Maienthal a Reusstól
balra, a Maderani- és Schächenthal attól jobbra. A kantont a Reuss és
mellékvizei öntözik. Az éghajlat a magassági viszonyokhoz képest (legmagasabb
pont 3630, legalacsonyabb 437 m.) különböző. Andermattban (1458 m.) az évi
középhőmérséklet 3, Altdorfban (478 m.) 9,5°. Az egész területből 478 km2
(44,5%) termőföld, amiből 413 szántó, kert, rét vagy legelő. A termékek
különfélék; mig az Urseren-völgy csaknem fátlan, a tó partján dió- és szelid
gesztenyefák nőnek. A fő foglalkozás azonban az alpi gazdálkodás és csak a
mélyebben fekvő helyeken a gabonatermesztés. Az Urseren-völgy kitünő sajtot
szolgáltat. A lakosság fogyófélben van. 1880. még 23,694 volt és 1888. csak
17,249 (8351 férfi), azaz 1 km2-re 16. Ezek közt 17,027 német és 184
olasz anyanyelvü. Az ipar (dinamit-, parkettgyártás) a lakosok 14, a
kereskedelem 7%-át táplálja. Fontos még a kantonra nézve az idegenforgalom a
Szt.-Gotthard környékén, Seelisberg gyógyhelyen, a maderani, göscheni,
andermatti völgyben. Az alkotmány tiszta demokratikus; a választók összessége
választja a landammant, szentesíti a törvényeket stb. A Landrat (minden 4000
lakosra 1 tag) a törvényelőkészítő, a 7 tagból álló kormánytanács a végrehajtó
hatalom. A székhely Altdorf (l. o.). A népiskolákon kivül van egy kanton-iskola
Altdorfban. V. ö. Lusser, Der Kanton U. (St. Gallen 1834); u. az Gesch. d.
Kantons U. (Schwyz 1862); Schmid, Allgemeine Gesch. d. Freistaates U. (Zug
1788-90).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|