Ürményi

régi nemesi család, mely régen Ilmérinek nevezte magát. A XVII. sz.-ban élt II. István már az Ü. nevet használta. A család emelkedése a mult században kezdődik. Istvánnak négy fia: János, Mihály, Bernát és különösen I. József a család tekintélyének megalapítói. János 1787. a kir. tábla asszesszora; Mihály 1787-90. a bácsi kamarai igazgatóság adminsiztrátora vol; Bernát (1750-93) 1786. a hétszemélyes táblánál asszesszor és udvari tanácsos; I. József, szül. Ürményen 1741 dec. 6., megh. 1825 jun. 8. Iskolai tanulmányai befejezve a hivatalos pályára lépett, s 1769. itélőmester, 1774. a m. kir. udvari kancelláriánál előadó tanácsos, 1782. Bihar vármegye, 1785. Nyitra vármegye főispánja. 1788. kincstári elnök, 1789. kir. perszonális vagy személynök, 1801. Galicia kormányzója, 1806. országbiró. Tevékeny és sokoldalu hivatalos működésének elismeréseül 1808 jan. 24. a Szt.-István-rend nagykeresztjét kapta. Fiai közül Vince huszárkapitány volt, Imre a nagyszombati kerületi tábla elnöke, I. Miksa 1810. Fejér vármegye első alispánja, János tábornök, Ferenc (szül. 1780 nov. 3., megh. 1858 febr. 12-én), 1824. Fiume kormányzója, 1843. koronaőr, a m. tud. akadémiának igazgatósági tagja. I. Miksának fiai: II. József, 1838-39. Fejér vármegye alispánja, 1841-46. alnádor. Az abszolutizmus idejében nagy tevékenységet fejtett ki a nemzet anyagi és szellemi ügyeinek előmozdításában; ennek fia II. Miksa 1861-ben a kismartoni (Sopron) kerület országgyülési képviselője. - Bernát, szül. 1861 máj. 12-én. 1880. Zala vármegye főjegyzője, 1882. a fiumei kormányzóságnál fogalmazó, 1885. az okkupált tartományok kormányának titkára Sarajevóban. 1891. képviselőnek választották szabadelvü programmal, a pártból azonban 1895 jan. 6. kilépett. V. ö. Nagy Iván, Magyarország családjai (XI. 426-431. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon