Uruguaj

Folyó 1. egyike a La Plata (l. o.) forrásfolyóinak; Dél-Amerikában, Santa Catharina braziliai államban, a Serra Geralban a Pelotas és Marombas egyesüléséből keletkezik; eleinte Ny-nak, azután D-nek folyik, határul szolgál egyrészt Brazilia és U., meg az argentinai tartományok (Corrientes és Entre-Rios) közt és miután fölvette Peperi, Mirinay, Ijuhy, Ibicuy, Cuaraim, Arapey, Quegua, meg a hatalmas Rio Negro mellékfolyókat, Buenos-Ayrestől É-ra a La Platába szakad. Hossza 1600 km., vizterülete 358,000 km². Mint vizi út a környékére nézve nagyon fontos. Torkolatától fölfelé, mintegy 130 km.-nyi távolságra, 11-16 km.-nyi széles, valóságos öböl; e részében a folyása nagyon lassu, mélysége sem nagy, kivéve azon mélyebb árkot, amelyen mélyebb járatu hajók is fölmehetnek rajta. A legalsó sellője a Salto Chico, ameddig a kisebb gőzösök még fölmehetnek. Ettől 15 km.-rel följebb van a Salto Grande, amelyen kedvező széljárásnál kisebb bárkák átmehetnek. A folyó időnkint megárad.

Köztársaság 2. U. (Republica Oriental del Uruguay), délamerikai köztársaság, Argentina, amelytől a La Plata és U. választják el, az Atlanti-oceán és Rio Grande do Sul braziliai állam közt, 178,700, más számítás szerint 186,920 km² területtel. Felszine hullámos-dombos; rajta keskeny és sziklás, de alacsony hegyláncok (Cuchillas = kések) vonulnak át, amelyek É-on a legmagasabbak és egész 600 m.-ig emelkednek föl. A legnagyobb magaslat a Cerro Acegua (621 m.) a braziliai határon. A sík részei magasabbak mint az argentinaiak. A folyói számosak. A fontos közlekedő utakul szolgáló La Platán és U.-on kivül öntözi a Rio Negro a Rio Yivel; K-en a Mirim-lagunába torkolló Rio Cebollati és számos mellékvize. A parton lagunák, ezek mögött pedig mocsaras mélyedések vannak. Egyebütt a föld mindenütt alkalmas gabonatermelésre v. legelőül. - Éghajlat és termékek. Éghajlata már szubtropikus. Montevideóban az évi középhőmérséklet 16,8°, a januáriusi 22,8°, az augusztusi 10,9°. Az ország belsejében a nyári s az átlagos évi meleg nagyobb. A hőmérséklet abszolut végletei + 41,6 és 0,6°. A melegebb évszak az esős. Montevideóban az évi esőmennyiség 1110 mm.; beljebb kevesebb. Hó csak az ország belsejében s nagyobb magaslatokon esik. Erős szelek, pamperók leginkább okt.-tól jan.-ig fujnak. A flóra olyan mint D-i Braziliában, a D-i részek pampák. A fauna ugyanaz mint Dél-Amerika fában szegény, mérsékelt éghajlattal biró részeiben. Majmok már nincsenek; a rágcsálók (oposszum, csincsilla, pampasz-szarvas) gyakoriak; a szárnyas egerek és ragadozók gyéren fordulnak elő; az amerikai struc a szárazon, a pingvin a parton itt éri el É-i határát. A köztársaság vagyona főképen állataiban van. 1895. a bevallások szerint volt 5.247,871 db. szarvasmarha, 388,348 db. ló, 14,087 öszvér és 14.333,626 juh, amelyek értéke mintegy 73.038,000 dollár. A földmívelés csak újabb időkben emelkedik. 1894-ben 203,796 ha. volt bevetve búzával, adván 205,212 hl.-t és 125,731 ha. kukoricával, aminek termése volt 59,837 hl. Ezenkivül termesztenek dohányt, olajat és szőllőt. A farmok száma volt 21,045. Az É-i részekben, Rivera departamentóban, aranyat is bányásznak; 1885-95. az aranytermelés kitett 1.118,220 g-ot, 1895. pedig 61,126 g.-ot. Ezen kivül vannak U.-ban vas-, cink-, ólomércek, kén, szén, achát, karneol és ametiszt.

Lakosság, ipar, kereskedelem. A lakosság száma 1895-ben 792,800 volt és 19 departamento közt oszlott meg. Az összes lakosságból 52% férfi és 48% nő; 70% benszülött; ezek a régen beköltözött spanyoloknak s portugáloknak a gvarani, csarrua és egyéb indus törzsekkel keveredett utódai. Az idegenek (30%) nagyobbára spanyolok, olaszok, franciák, braziliaiak, argentinaiak és csekélyebb számban németek és angolok. Körülbelül ¹/₄-e a lakosoknak Montevideóban lakik; ezenkivül népesebb városok alig vannak és a lakosság leginkább elszórt tanyákon (estancias) és udvarokban lakik. A népmozgalom adatai 1895-ről: az összes születések száma 31,158, a házasságoké 4154, a halálozásoké 12,874, a bevándorlottaké 9158 és a kivándorlottaké 6387. A bevándorlottak közt volt 3557 olasz, 2116 spanyol, 382 braziliai, 542 francia, 256 angol és 153 német. A gyáripar jelentéktelen; nagyok a mészárszékek és húsbesózó intézetek (saladilos), amelyek közt a legkiválóbb Fray-Bentos (l. o.). A mesterségeket leginkább a franciák gyakorolják. A belső kereskedelmi forgalom a jó utak hiányába nem fejlődik elég gyorsan. Az összes külforgalom értéke dollárokban 1895. kitett a behozatalban: 25,386,106, a kivitelben: 32,543,644. A főbb behozatali cikkek (millió dollárokban): élelmi szerek és italok (7,3), dohány (0,2), szövetek (4,8), gépek és vasáruk (6,4); a főbb kiviteli cikkek: élő állatok (1), állati termékek (27,4), mezőgazdasági termékek (3,7). Az állati termékek közt a fontosabbak: besózott hús (4,9), húskivonat (2), állati bőrök (7,), faggyu (1,8), gyapju (10,2). A belső forgalom emelésére 1895. meg volt nyitva 995 angol mérföld hosszu vasúti hálózat; a telegráfvonalak hossza 4380 angol mérföld. A vasúti hivatalok száma 617. Magának U.-nak kereskedelmi hajóraja áll 19 gőzösből (4608 tonna) és 45 vitorlásból (12,171 tonna). 1895. a montevideói kikötőbe érkezett 1278 hajó (1.858,589 t.) és távozott 949 hajó (1.507,846 tonna). A parti és folyami hajók közül érkezett 2476 (533,666 tonna) és távozott 2511 (527,991 tonna).

Alkotmány, kormány, közműveltség. U. alkotmánya 1830 jul. 18-áról való. E szerint a törvényhozó hatalmat a két házból álló parlament gyakorolja, amely évenkint febr. 15-től jul. 15-ig tartja üléseit; időközben a szenátus két s az alsóház öt tagjából álló állandó bizottság gyakorolja a kormánnyal szemben az ellenőrzést. Az alsóház tagjait (3000 irni és olvasni tudó férfi után egyet) három évre választják közvetetlen választás útján; a szenátus tagjait (minden departamento egyet) a kiküldött választó testületek választják. A végrehajtó hatalmat a négy évre választott elnök gyakorolja; miniszterei a bel-, kül-, pénz-, had- és tengerészet-, végül a közmunka- és közoktatásügyi miniszter. Közigazgatás céljából U. 19 departamentóra van fölosztva. Az iskolalátogatás kötelező és ingyenes. 1895. az állam fentartott 523 népiskolát 1013 tanítóval és tanítónővel. A magániskolák száma volt 369, 922 tanítóval. Montevideóban van egyetem (85 docens és 549 hallgató), ipari, kereskedelmi és katonai iskola; egy nemzeti könyvtár (több mint 22,000 kötet), egy nemzeti muzeum (33,500 tárggyal). Az újságok és folyóiratok száma 73; ezek közül 68 spanyol, 3 angol, 1 olasz és 1 francia. Az állandó katonaság 233 tisztből és 3222 legényből áll; ezenkivül van 3200 felfegyverzett rendőr. A nemzetőrség száma 20,000. Ezenkivül a köztársaság rendelkezik három ágyunaszáddal és egy kisebb hadi gőzössel. Az 1896-97-iki előirányzat szerint az állam bevételei volnának 15.924,820, kiadásai 15.885,605 dollár. Az államadósság 1896-ban 118.479,725 dollár.

Története. U.-t a XVI. sz.-ban a Buenos-Airesből kivándorolt spanyol letelepülők vették birtokukba. 1679. a portugálok del Sacrament nevü gyarmatához tartozott; a spanyolok azonban a XVIII. sz. folyamán újra birtokukba kerítették s Banda Oriental név alatt a la-platai alkirálysághoz csatolták. A gyarmatok a spanyol uralmat 1811. lerázták magukról s Buenos-Aires is, melyhez U. tartozott, köztársaság lett. A folyton dúló belzavarok közepette a portugalok 1817 jan. 20. U.-t elfoglalták, élükön Lecor Montevido tábornokkal s 1821. Cisplatina nevet kapot s Braziliával egyesíttetett. 1828 aug. 27. a montevideói békekötésben U.-t önálló köztársaságnak ismerték el. Az új köztársaság 1829 szept. 27. kapott alkotmányt s Republica Oriental del U. nevet vett föl. 1830. Fructuoso Riberát választották meg első elnöknek, őt azonban Rosasnak, a La Plata államok diktátorának segélyével 1835 márc. 1. Pribe megbuktatta, Rosas Montevideót fővárost 1842-ig blokád alatt tartotta. Ekkor Ribera francia segéllyel újra birtokába kerítette az elnöki széket. Az 1845 márc. 27-iki nagy vereség után Ribera Braziliába volt kénytelen menekülni. Utóda Suarez lett, ki alatt 1846 márc. 26. U. függetlenségét Spanyolország is elismerte. 1851 máj. 29-én U., Brazilia és Entre Rios között hármas szövetség jött létre, mely Oribe és Rosas véglege bukását vonta maga után. Ribera halálával (1854 jan. 13.) Venancio Flores lett az elnök, kit ideiglenes minőségben 1855-56. Bustamente követett. 1856 márc. 1. Gabriel Antonio Pereirát választották meg, kit 1860 márc. 1. Berro váltott fel. 1864-ig volt U. élén, amikor is Aguirre lépett helyébe. Alatta történt, hogy Brazilia kártalanítási követeléseket támasztott U. ellen; ezeket Aguirre visszautasította, mire 1865 jan. 2-án Paysandu bevonult U.-ba és Montevideót szárazon és vizen körülvette. A braziliai Floeres tábornokkal már a következő elnök, Vilalba kötött békét 1865 febr. 20., mire Flores bevonult a fővárosba s a kormányzást kezébe véve, Brazilia és Argentinával szövetséget kötött Paraguaj ellen. U. seregeit azonban, melyeket Flores maga vezényelt, rövid idő alatt szétverték, őt magát 1868 febr. 19-én meggyilkolták, mire ugyanezen év márc. 1. Sawrance Battle tábornok ült az elnöki székbe. Utóda 1872 márc. 1. Thomas Gonsensoro lett, majd 1873 márc. 1. José Éllauri ügyvéd, 1875. már Pedro Valera az elnök, kit 1876 márc.11. Latorre ezredes megbuktatott, s 1879 febr.-ban ő vette át tisztét, 1880 márc. 17. azonban rossz pénzügyi gazdálkodása miatt kénytelen volt Braziliába távozni. Utána Vidalt emelték az elnöki székbe, ki azt Maximo Santos tábornoknak engedte át. Ez utóbi 1885 nov.-ben, miután az országot kizsákmányolta, visszalépett és 1886 jan. 18-án Tajes tábornok követte, kinek helyére 1890 jul. 1. Obes Herrerát, a volt belügyminisztert választották meg. Ez alatt következett be a pénzügyi krizis, mely a kabinetet megbuktatta s U.-t arra kényszerítette, hogy adósságainak kamatait redukálja. Az 1891 okt.-ben kitört felkelést hamarosan elnyomták. Az új elnök, Idiarte Borda, 1894. lett elnök, 1897 szept. 4. megölték és az országot Argentina segélyével zsarnok uralma alól felszabadították. Utóda még nincsen megválasztva.

Forrás: Pallas Nagylexikon