Üst
főzőüst, kaszárnyákban, kórházakban, fogházakban stb., ahol
nem annyira jó, mint inkább sok étel készítése a cél, takaréktűzhelyek helyett
üstöt használnak; ezek vörösrézből vagy ónozott kovácsvaslemezből készített
hengeres vagy kúpalaku edények, melyeknek alját gömbölyded alaku fenék zárja
el. Az üstöt alkalmas tűzhelybe építik s forgó v. felemelhető fedéllel látják
el. Néha a fedelet srófokkal fojtóan bezárhatóvá teszik; ezek az üstök jobban
kihasználják a meleget s az ételek készítése gyorsabb s tökéletesebb, azonban
el kell őket látni biztosító szellentyüvel, nehogy az üst túlságos
fölmelegedése következtében robbanás keletkezzék. Célszerü három üstöt
felállítani, egyet a főzelék, egyet a húsnemüek és egyet meleg viz számára.
Nagyságukat ugy állapítják meg, hogy fejenkint 1,2 litert számítanak a
főzelékre, 0,6 litert a húsnemüekre és 0,8 litert a vizre. L. még Gőzfőzők,
Katlan, Kazán és Papin-féle pállító.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|