mint testgyakorlat egyike a legedzőbb mozgásoknak. Az U.-nak tanítása arra törekszik, hogy a karok és lábak munkájukat felváltva végezzék, hogy mig a karok az előhaladásra szükséges mozgást végzik, azalatt a lábak összehúzódjanak és akkor rúgassanak ki, mikor a kar a haladásra nem vezető előrenyujtást teszi. Az ily Ú.-t nevezik szabályos Ú.-nak vagy béka-U.-nak, mert éppen a béka úszik igy. Az U.-nak szabálytalan módja az u. n. kutya-U., melynél a karok és lábak egyidőben végzik az előhaladási mozgásokat, ezért ez az Ú.-i mód nagyon fárasztó s csak rövid ideig végezhető. A singelés vagy oldalt-U.-nál a karok kinyujtva működnek. Hasonlókép nyujtott kézzel csapjuk a vizet a háton Ú.-nál, mig a lábak a szabályos Ú. mozdulatait végzik. A taposásnál vagy lábalásnál csak lábunk felváltott rúgásával tartjuk fenn magunkat. Ez Ú.-i mód az életmentésnél bir kiváló fontossággal. A búvár-U. alatt azt értjük, hogy az úszó a viz alatt nyitott szemmel keresse meg a bedobott tárgyat és felhozza. Az Ú. tanítása szabadban kezdődik a mozgások betanításával. Majd a derékre kötött hevedert rúdra akasztja a mester és a tanulót a vizben fentartja mindaddig, mig maga is halad már. Ezután rövid kötélen, majd hosszu kötélen vezeti a mester a tanulót mindaddig, mig az ugrásokat is megtanulván, elég gyakorlatot és önbizalmat nem nyer. Az Ú. könnyítésére szolgálnaka parafából, léggel töltött tömlőkből stb. készült úszó-övek és ruhák, melyek főleg a mentésnél szükségesek.