Úszó madarak

(Natatores): a tarajos mellű madarak egyik rendje, melyeknek testalkotása teljesen megfelel vízi életmódjuknak. Testük ugyanis többnyire laposon nyomott, csónakformájú, jól kifejlődött úszó- vagy evezőlábakkal. Lábszáraik rövidek, hátrafelé irányultak, három- vagy négyujjúak, az ujjak közt jól kifejlődött úszóhártyával. Tollazatuk dús és tömött, melynek célszerűségét nagyban előmozdítja alsó pehelyruhájuk. Tollaikat a víz behatása ellen védendő, farmirigyük váladékával zsírozzák be. Csőrűk különböző, de mindig eledelüknek és táplálékszerzési módjuknak megfelelően módosul. Lehetnek úszva bukók, midőn úszás közben buknak a víz alá, csapva bukók, midőn levegőből csapnak a víz alá; görgöcsélők, midőn testük mellső részével függélyes irányban lefelé merülnek, míg hátsó részük a vízen kívül marad. Vízi állatokkal, esetleg növényi részekkel táplálkoznak. Szárnyaik különböző alkotásúak, majd dugványos, majd jól kifejlődött hosszú hegyes szárnyakkal ellátott. Egyesek rosszul repülnek, míg mások a legkitartóbb röpülő madarakhoz tartoznak. Vizek közelében fészkelnek mesterkélten fészekben vagy puszta földön is. Sokan költözködők. Húsuk, tojásaik és tollaik folytán akárhány nevezetes szerepet játszik az ember háztartásában. Előfordulnak az egész földön. Fosszilis maradványukat a miocénből ismerjük. Mintegy 500 faja ismeretes, melyek közül hazánkban mintegy 70-80 alak található. Felosztatnak: I. Farlábúak (Pygopodes, Urinatores), igen rövid szárnyakkal, fészekhagyók, mint a pinguin-, alka- és vöcsökfélék; II. hosszúszárnyúak (Longipennes), hosszú, hegyes szárnyakkal, fészekhagyók, ide tartoznak az ollóscsőrűek, sirályok, viharmadarak; III. evezőlábúak (Stegopopodes), fészeklakó nagy úszó madarak, mint a gödényfélék, Sulidák, Tachypetidák, Phalacrocoracidák, Plotidák és tropikmadarak; IV. lemezes csőrűek (Lamellirostres), fészekhagyó, úszólábú, rövidfarkú madarak, melyek hat: Mergidák, Fuligulidák, kacsák, ludak, hattyúk és lángmadarak családjába osztatnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon