célja sokféle: kereskedelmi érdek, kutatás, felfedezés, tanulás, élvezet, gyógyulás és (kivált a régi időkben) vallásos buzgalom stb. Az U. fejlődése a népek műveltségi fokával szorosan összefügg s csak lassan fejlődött mai magaslatára.

A kereskedelmi U.-ok a világkereskedelem fejlesztésében döntő szerepet játszanak s még a kisebb kereskedelmi U.-ok lassankinti növekedéséve is több kereskedelmi üzletmód lényegesen átalakult, igy p a nagy vásárok szünőfélben vannak.

A felfedező U.-ok célja ismeretlen földterületek felfedezése, avagy a kevéssé ismertek tüzetesebb megismerése; ezek az U.-ok gakran egyidejüleg kereskedelmi és tudományos U.-ok. A legrégibb ókorban tudományos U.-ok nem igen fordultak elő, ellenben felfedező U.-ok kereskedelmi érdekből annál inkább, amint ezt a föniciaiak, karthagóiank és görögök számos ily U.-a bizonyítja. Ide sorozhatók Hanno, a massziliai Pytheas és Nearch tengeri U.-ai stb. Tudományos U.-t végzett tágabb értelemben a sok görög filozofus és történetiró, akik ismereteik kiszélesítése érdekében utaztak. Herodotos munkáinak nagy része ily U.-oknak köszönheti eredetét és Aristoteles is felhasználta nagy tanítványának Sándornak hadjáratait, hogy a távol Keleten tanulmányokat gyüjtsön. Ugyanigy a rómaiaknál. Útleirások a szó mai értelmében azonban nem voltak; az emberek utaztak, hogy tanuljanak s tanítsanak. A fenmaradt Itinerariák sem számíthatók szorosan az útleirások közé. Tengeri utasok számra iratott a Krisztus születése táján megjelent Sztadiaszmosz, körutazás a Közép-tenger körül. A középkor zárkózottsága akadályozta az U.-i művek megjelenését. Említésre méltók az Alfréd király idejében létesült expediciók, valamint a skandinávok expediciói (és jelentései) a Faröi szigetekre, Izlandra, Grönlandra és Vinlandra (Új-Skócia). A középkor arab és zsidó irodalma már meglehetős gazdag útleirásokban. Az évi zarándoklások az összes világrészekből összehozták a mohammedánokat. Az arab Masszudi, Ibn Foszlan, Ibn Batuta és Leo Africanus útleirásai fotos forrásművek egyes, még maig is nehezen hozzáférhető országok középkori viszonyainak megismeréséhez. Kelet-Ázsia megismerését nagyban előmozdították a buddhista papok U.-ai. Közép-Ázsiáról az első ismereteket a Dsengiz-khán utódaival összeköttetésben álló egyházi követeknek köszönhetjük; 1246. ért az első pápai követség a mongol uralkodó rezidenciája. A mongolok nagyban elősegítették, hogy rendszeres forgalom létesült a XIV. sz.-ban egész Pekingi. Sokat köszönhetünk a velenceieknek is. A későbbi keresztény középkor már számos jelentést tud felmutatni különösen a keresztes hadjáratok ideje óta a zarándokoktól gyakran látogatott Szentföldről.

A középkor végén merülnek fel a nagy felfedező U.-ok, ide esnek ugyanis Kolumbus és Vasco de Gama U.-ai. A tengeri U.-ok roppant lendületet vesznek a mágnestű felfedezésével. Mindezen U.-ok célja országok szerzése és a kereszténység terjesztése. E téren a spanyoloké és portugáloké a vezérszerep, mig az angolok és hollandok csak később veszik át a vezetést. Az utóbbiak keresik először az északi átjárókat s Drake, a merész tengerész-utazó az első, aki a spanyol világhatalmat megtámadja a koloniákban (1577-80). Őt követik Cavendisch (1586-88), majd a holland Oliver van Noort (1598-1601) világkörüli útjaikkal. A XVII. sz. elején már sok angol és holland kereskedelmi hajóraj látogatja a Filippinákat s más spanyol birtokokat s igyekszik ott, bár sokszor nehéz harcok közt, lábát megvetni. Említésre méltók még Hudson (1610) és Baffin (1615) U.-ai. 1616 jan. 29. hajózta először körüla Hoorn-fokot a hollandi Schouten. Ide esnek az első északsarki expediciók, valamint a déli sark körüli földek felfedezései. A keleti fok (Ostkap) körülhajózásával Desnev a Behring-úton át Anadirig nyomul (1648) s igy kimutaja az ó- és az új-világ különállóságát. Egész a XVII. sz. második feléig tisztán különböző kereskedelmi célokat uraltak a nagy felfedező U.-ok. Ezen kor felfedező tevékenységében majdnem az összes nyugati kulturnépek részt vettek és pedig a már említetteken kivül a franciák, majd később az oroszok; a németek ellenben sokáig csak mint más nemzetiségi utazók kisérői szerepelnek. V. ö. Peschel, Gesch. des Zeitalters der Entdeckungen (2. kiad. Stuttgart 1877); u. a. Geschichte der Erdkunde (2. kiadás München 1877); Vivien de Saint-Martin, Histoire de la géographie (Páris 1874); Ruge, Geschichte des Zeitalters der Entdeckungen (Berlin 1881).

A tudományos kutató U.-ok a XVII. sz. közepe táján veszik kezdetüket, de nagyobb kiterjedést csak újabb időkben nyertek. A korábbi tudományos utazók közt kitünnek az angolok, a franciák és részben az oroszok. Ezek az U.-ok többnyire az egyes államok kezdeményezésére és költségére történnek. Egyike a legkiválóbb német tudományos utazóknak Humboldt Sándor. A XIX. század legtöbb tudományos U.-át németek hajtják végre. Ezenkivül kiváló tevékenységet fejtenek ki az északamerikaiak saját kontinensük belsejének, az oroszok Belső-Ázsiának és Szibériának, az angolok Indiának és Belső-Ázsiának, s az ausztráliaiak saját földrészüknek felderítésében. A legnagyobb svéd utazó Nordenskiöld, aki először hajózta körül Észak-Ázsiát. Újabban a dánok buzgólkodnak Grönland felderítésében. A XIX. sz. tudományos U.-ainak fő céljai: Dél-Amerika, Belső-Ázsia, Belső-Afrika és Belső-Ausztrália, valamint a sarkvidékek és az oceánok. Nevezetes szerep jut az expediciók szervezésében egyes különösen e célra alakult társaságoknak, valamint a földrajzi társaságoknak.

Vallásos U.-ok a legtöbb népnél előfordulnak. Céljuk rendszerint valamely szent hely felkeresése, hogy ott bűneiktől megtisztulást, avay betegségeikből meggyógyulást találjanak a zarándoklók. A legkiterjedtebb ilynemü U.-ok voltak a keresztes hadjáratok, valamint a mohammedánok zarándoklásai Mekkába és Medinába. Ezekhez csatlakoznak a misszionáriusok U.-ai, amelyekkel már nem ritkán tudományos célok is vannak egyesítve.

Élvezet céljából való U.-ok csak az utóbbi időkben vettek lendületet, aminek oka a közlekedési eszközök, ellátási viszonyok javulása s a személyes biztonság növekedése. Midőn a reformáció után a fejedelmek zarándoklásai szünőfélben voltak, az előkelők kezdték Európa fontosabb államait és városait látogatni a XVI. és XVII. sz.-ban. A fejedelmek és nemesek kisérői naplókat (Mentor, Fidus Achates stb. címen) vezettek, amelyekben nem ritkán rikító szinekkel kicicomázva adták elő uraik úti kalandjait.

A hegyi U.-ok szélesebb körökben csak a XVIII. század közepe után vettek lendületet; a korábbi hegyi utazók többnyire botanikusok. Ezek az utazók többnyire az Alpokat látogatják. Számos elődje után nagy hatással volt korára Haller A., aki 1728-36. közt 25 alpi U.-t vitt végbe. Majd megindultak a turista-U.-ok az Alpokba s különösen Svájcba. Nagy hatása volt Rousseau J. J.-nak, ugyszintén Goethének, akik nem győzték eléggé dicsérni a hegyi U.-oknak ugy a testre, valamint a lélekre való rendkivül üdítő hatását. Különösebb lendületet a hegyi U.-ok a hegyi egyesületek alapítása óta (1863) vettek. A közlekedési viszonyok javulásával az U.-ok mind nagyobb lendületet vesznek. Az extra-U.-ok és kéj-U.-ok bevezetésével mig az U. egyfelől kényelmesebb, másfelől olcsóbb lett. Első rendü cégek e téren: Cook és fia Londonban, továbbá Stangen U.-i irodája Berlinben. Ezek a vállalatok az egész világra szóló körutazási jegyeket adnak ki teljes ellátással együtt, s társas U.-okat is rendeznek.

Újabban a tanuló-U.-ok is lendületet vesznek és pedig különösen Svájcban és Franciaországban, de hazánkban is; nemkülönben igen felkapott az U. higienikus célokból, ami számos kedvező fekvésü, de eddig alig ismert hely felvirágzását vonja maga után. Újabban alakult Biard hajóhadnagy kezdeményezésére a Société française des voyages autour du monde, Levasseur vezetése alatt, amely periodusos világkörüli oktató U.-okat akar létesíteni. Kereskedelmi-földrajzi társas U. létesítésén fáradozik a Sociéta d"esplorazione commerciale in Africa (Milanóban) s egy másik társaság Berlinben.

Az U.-oknak természetesen igen jelentékeny U.-i irodalma van. Ezek legnagyobb része útleirás. A tudományos U.-i irodalmat első sorban a németek, angolok, franciák, északamerikaiak, olaszok, hollandok, svédek és oroszok képviselik. A nagyszámu U.-i mű ugy régebben mint újabban számos gyüjteményes kiadást is vont maga után. Már a XVIII. sz. végétől kezdve jelentékeny az olyan U.-i könyvek száma is, amelyek mint kalauzok tájékoztatják már előre s út közben is az utazó közönséget. Újabban U.-i könyvtárak is létesülnek, amelyek olvasni valóval látják el az utazókat, valamint posta- és U.-i térképek.