Üteg

(Batterie), a tábori tüzérség szervezeti és közigazgatási alapegysége, mely több, közös parancsnok alatt egy kötelékbe osztott egynemü ágyunak egy egységbe osztása által keletkezik. Az ütegek erejét a lövegek számával fejezzük ki. Az egy ütegre való ágyuk számát békében a kiképzés és gyors mozgósítás követelményei állapítják meg; erre négy löveg elég. A európai nagyhatalmak hadseregeinél az ütegek löveglétszáma háboruban 8-6. Az első mellett gazdasági előnyök szólnak, az utóbbiak azonban - kisebbek lévén - gyorsabban mozgósíthatók, mozgékonyabbak és könnyebben vezethetők. A lovagló ütegek ennélfogva mindenütt hat lövegből állanak. A lovagló ütegek legénysége lovasítva van s ilyen ütegek lovas hadosztályokhoz és hadtestekhez beosztott tüzérség alapegységét, mert a kezelő legénység a lövegeken foglal helyet: kocsizó ütegnek hivjuk. Az üteg a harcképesség tekintetéből két lövegből álló szakaszra oszlik. A várharcban (l. o.) az ütegsáncok lövegekkel vagy mozsarakkal szereltetnek fel és e szerint löveg- v. mozsár-ütegsáncoknak neveztetnek. Rendeltetésükhöz képest az ütegek lehetnek: 1. Hajító ütegek (Wurfbatterien), melyek a hely belsejét lődözik. 2. Hosszantazó ütegek (Enfilir-Batterien), melyek az egyes védműveket hosszában pásztázzák v. hátulról lődözik. 3. Leszerelő ütegek (Demontir-Batterien), melyek az egyes vonalakat arcban támadják és különösen a lövészekre vagy lövegekre vannak irányítva. 4. Romboló ütegek (Demolir-Batterien), melyek kapuk, boltozatok, épületek szétrombolására szolgálnak. 5. Ellenütegek (Contre-Batterien), melyek az escarpe-falakban rohamrések előállítására vannak hivatva.

Forrás: Pallas Nagylexikon