Utica
ősrégi tiruszi gyarmatváros északi Afrikának azon részében,
melyet Zeugisnak vagy Zeugitanának neveztek. A hagyomány szerint 278 évvel
korábban alapították, mint Karthagót, tehát Kr. e. a XII. sz.-ban. Pompás
kikötői, óriási kereskedelme korán nagy virágzásra emelték. Maga a város,
melyet a természet és művészet egyaránt erőssé tett, termékeny síkság közepén
feküdt, mely síkságot ércben dús hegyek vették körül. Karthago után U. volt
Feniciának legjelentékenyebb gyarmatvárosa, ámde a két város fénye áldatlan
versenyre szolgáltatott okot, mely verseny útját egyengette a közös ellenség
győzelmének. U. már a 240-iki zsoldos-háboruban föltámadt Karthago ellen, majd
Agathoklesnek is pártjára állott és bár a két első pún háboruban együtt tartott
a testvérvárossal, a döntő harcban mégis Rómának hódolt, amiért jutalmul
Karthago pusztulása után egész északi Afrikának főhelye lett, jelentékeny darab
földet kapott és Róma afrikai kereskedelmének összes szálait saját kezében
egyesítette. A római uralom csak emelte fényét és tekintélyét A polgárháboruban
Caesar pártjára állott, majd az ifj. Cato (l. o.) vette birtokába és halt meg
falai között. A császárok sorában is sok pártfogója akadt, különösen Augustus és
az afrikai eredetü Septimius Severus. Az arab és vandal idők pusztulásai közben
a város egyre hanyatlott, mir végre a VII. sz.-ban az arabok egészen
elpusztították. Ennek dacára romjai (Bu-Satter) mai napig impozáns méreteket
tüntetnek fel, látszik a 20,000 nézőre számított szinház, az amfiteátrum;
látszanak a fellegvárnak és kikötőnek nyomai. V. ö. Daux, Recherches sur
l"origine et l"emplacement des emporia phéniciens dans le Zeugis et le Byzacium
(Páris 1869).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|