Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Üvegfestés... ----

Magyar Magyar Német Német
Üvegfestés... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Üvegfestés

technikája abban áll, hogy az üveget porrá tört, könnyen olvadó üvegréteggel vonjuk be, mely felhevítve már oly alacson hőfoknál olvad, melynél az alapul szolgáló üvegtárgy még nem puhul meg. Az Ü. legrégibb módja az volt, hogy a festményt rajz szerint kivágott, szines üvegdarabokból az u. n. ablakólommal illesztették össze. Ezeket a szines üvegdarabokat csak barnás-fekete festékkel árnyékolták. E modorban a bencések már a X. század végén festették a tegernseei kolostortemplom ablakait. Csak későbben kezdtek többféle festékkel is dolgozni és az egyes szineket a megfelelő szinnel árnyékolni, de ez idővel a részletfestéshez vezetett, mi által az ablakfestmények monumentális hatásukból veszítettek. Az üvegtárgyak festéssel való díszítése csak későbben fejlődött és a XVI. sz.-ban lettek divatossá a leginkább át nem látszó festékekkel előállított, heraldikus díszítményekkel gazdagon ellátott poharak és serlegek. De a XVIII. sz.-ban készített festett öblös üveg már ízléstelen naturalisztikus modorban van festve és századunk közepén, a régibb műveket mintául véve, az Ü.-t s különösen az ablakfestés technikáját újból felelevenítették. Az ablakfestésre az ugynevezett katedrálüveget használják. Ez szándékosan egyenetlen felülettel készített üveg, mely a régi, hibás üveghez hasonlít, mivel azt tapasztalták, hogy az ilyenből készített ablakok jobban hatnak, mint a hibátlan üvegre festett képek, mert ezen a nagyobb szines felületek egyhanguak. Ezt az üveget most a legkülönböző szinekben készítik, ugy hogy az üvegfestő a kép alapszineit már szines üvegdarabokból állíthatja össze, melyeket ezután csak árnyékolni kell. Egyes esetekben az átvont szines üvegből folysavval maratják le azokat a részeket, melyeket más szinekkel akarnak befesteni. A rajz szerint kivágott üvegtáblákra terpentin- vagy lavendulaolajjal festenek. Az üvegfestékek a keramiai festékekhez (l. o.) hasonlítanak, csakhogy a festő fémoxidot még azoknál könnyebben olvadó üveggel (olvadó anyag) keverik össze. Az olvadó anyag rendszerint 1 sr. quarc és 2,5-3,0 sr. miniumból vagy 1 sr. quarc, 3 sr. bórsav és 6 sr. miniumból készül. Ezzel az üveggel összeőrlik vagy össze is olvasztják a festő fémoxidokat. Átlátszatlan festéket (opákfesték) ónoxidtartalmu olvadó anyaggal készítenek. A sárga szin meg gyakran lazurfesték szokott lenni. Ezt t. t. néha ugy nyerik, hogy az üveget agyagból és ezüstkloridból készített péppel festik be, gyöngén égetik s azután a csak rátapadó felesleges festékkeveréket lemossák, mely alatt az üveg sárga szinüvé lett. Hasonló eljárás szerint rézoxiddal kevert péppel vörös szint is lehet előállítani (lásd Rézlüszter). A befestett üvegtáblákat tripolifölddel behintett vaslemezekre rakva muffelkemencékben égetik, mig a festék meg nem olvad és ezután ablakólommal összeillesztik. Az öblös üvegtárgyak festése és díszítése a porcellán festéséhez hasonló módon (l. Keramiai festékek; mázfeletti festés) történik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is